Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
98 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) jók, hogy eloszlassák a félreértéseket. Ilyen szempontból a P. Vezér által vezetett napló a legfontosabb.6’ Ennek tisztázását követően, elvethetjük azt a feltételezést, amely szerint ez a csoportosulás - azaz a polgárőrség - a Kiskunfélegyházán 1945-ben megalakult Nemzetőrség lett volna.61 62 63 * Ez, az idézett szakirodalmakban folyamatosan előforduló tévedés, amely abból ered, hogy voltak, akik a két külön szervezetnek a nevét szinonimaként használva keverték - mint például P. Máthé Pé- ter63 - de az időpont meghatározásából tulajdonképpen egyértelmű, hogy valójában mire is gondol: „1944-ben, amikor jött az orosz invázió [...] A nemzetőrség parancsnokának Páter Vezér Ferencet választották. Még ebből nem lett volna talán komolyabb probléma, hanem az egyik tanyára betörtek az oroszok és akkor három vagy négy oroszt agyonlőttek a nemzetőrök. Elásták őket becsülettel, szépen, de jött a tavasz, és annak a parasztembernek a birtokán, aki nem tudott semmiről, kezek és lábak bújtak elő a föld alól. Sietett hát az orosz parancsnokságra és jelentette az egészet. Ebből aztán nagy felfordulás lett, az összes nemzetőrt elvitték. Több ember örökre eltűnt. Jól megverték Ferenc atyát is, de pár hét után kiengedték. ”64 P. Máthé Péter klerikus volt a pálos rendben, amikor a váci internálásra sor került. Visszaemlékezésében legalább három külön szövegegység egybeolvadását lehet megfigyelni, de a polgárőrség-nemzetőrség kezdeti időpontjának ő is az 1944-es évet adja meg. A legautentikusabb forrás a kérdéses időpontról - a már említett - P. Vezér által írt napló. Ebből minden kétséget kizárólag kiderül, hogy 61 ÁBTL. 3. 1. 9. V-96674 / 3. (Mialatt P. Bolyós prior Budapesten tartózkodott, P. Vezér vezette a naplót.) 62 Vö. Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon, 1945-1956. Bp., 1990. (továbbiakban: Fehérváry, 1990.) 90. p.; Szántó Konrád: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Bp., 1991. (továbbiakban: Szántó, 1991.) 66. p.; Aczél, 2007. 247. p. (A három szerző - egymástól átvéve - tévesen ugyanazt a közlést adja.) 63 P. Máté Péter (1926-2008) Gimnázium után a honvédség keretében tüzér iskolát végzett. 1944. november közepén frontszolgálatra osztották be. 1947 márciusában belépett a pálos rendbe. A Rend feloszlatása után, mint egyházmegyés kispap folytatta tanulmányait Pécsett. A pálosok elleni koncepciós per idején tanulmányait megszakította, mert körözést adtak ki ellene is. Bányászként dolgozott. Később a győri szemináriumban tanult. 1956-ban szentelték pappá, de akkor már örökfogadalmas pálos szerzetes volt Czestochowának, a rendi központnak az engedélyével. Az 1989-ben újraindult magyarországi Pálos Rend rendfőnöki megbízottja lett. 2008-ban, Szent Péter napján hunyt el. Ő volt az utolsó pálos, aki már a szétszóratás előtt is rendtag volt. 64 J. József Dániel Mihály: Pálosok könyve. In: Fehér Lovag, 2006. Szent Mihály napjára. 7. p. [Szent Mihály Szövetség honlapja: http://wvw.sztmsz.webzona.hu - 2009. március.]
