Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása
70 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) nek tartotta a püspök. Maga a püspök ezt a telket tartotta a legelőnyösebbnek, annak ellenére, hogy a közelben nem volt templom, és a városközponttól is messze feküdt.16 A püspök azzal érvelt a kollégium szükségessége mellett a provinciálisnak, hogy az nemcsak Pécs és a pécsi egyházmegye, hanem az egész Dunántúl hitéletének hasznára válik, és a frissen megalakult magyar jezsuita provincia fejlődését is segítené, presztízsét növelné. A gimnázium alapításával együtt a püspök egy kisebb papnevelő intézet (kisszeminárium) vezetését is a jezsuita atyákra kívánta bízni. Sőt nagyobb szabású tervei is voltak: egy Pécsett felállítandó katolikus egyetem, melynek teológiai karát is a jezsuiták vezetnék.1? Május 4-én kelt válaszában a provinciális támogatásáról biztosította a tervet, és a felajánlottak közül kiválasztotta a telket, mégpedig a püspöki szőlő területét. A tartományfőnök kifejezte azon óhaját is, hogy a püspöki szőlőbe beékelődő egyéb birtokokat és szőlő feletti domboldalt is vásárolja meg a püspök a kollégium számára. A püspök köszönetét fejezte ki a támogatásért, és ígéretet tett az igényelt területek megvásárlására,18 ami a későbbiekben meg is történt.1? A 9 hold 398 négyszögöl területű püspöki szőlőnek20 katolikus oktatási intézmény céljára történő átengedését pedig kérte a pécsi székeskáptalantól és hercegprímástól, akiknek hozzájárulását meg is kapta.21 A püspök a gimnázium alapítására 1911-ben megállapodást kötött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal (a továbbiakban VKM). 1911. január 4-én írta alá a leendő gimnázium államsegélyezéséről szóló szerződést Váradi Károly székesfehérvári tankerületi kir. főigazgató mint a VKM és Zichy Gyula mint a Pius Alapítvány] képviselője. Mivel a gimnázium jövedelmei az intézet fenntartására nem elegendőek, ezért az intézmény az 1883. évi XXX. te.22 47. §-a alapján államsegélyezésben részesült, melynek évi összege 45 000 korona. A szerződés értelmében a segélyt negyedéves részletekben folyósították. A szerződés biztosította, hogy a gimnázium, mint egyházi intézmény, autonómiát élvez, vagyona csakis az intézetet illeti meg, az intézet felett a püspök rendelkezik, beleértve a tanszemélyzet kérdését is. A Pius Alapnak viszont köteleznie kellett magát, hogy nyolcosztályos gimnáziumot működtet 11 tanárral, akik közül helyettes tanár kettőnél több nem lehet. A VKM fenntartotta magának a jogot, hogy négy tanárt ő nevez ki - a püspök 16 PPL. Acta fundationis. i/fund. A püspök a provinciálisnak küldött leveléhez csatolta ezen telkek térvázlatait. '7 PPL. Acta fundationis. i/fund. 18 PPL. Acta fundationis. 2/fund. 19 PPL. Pius internátus számadásai. (Adásvételi szerződések, fizetési meghagyások.) 20 A terület térvázlata megtalálható: PPL. Pius internátus számadásai. 21 PPL. Pius internátus számadásai. (A székeskáptalan levele Zichy Gyulának, 1911. január 16.; Vaszary Kolos hercegprímás levele Zichy Gyulának, 1911. január 28.; Ajándékozási szerződés, 1911. június 4.) 22 Magyar Törvénytár. 1882-1883. évi törvényezikkek. Bp., 1883. 265-284. p.
