Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása
A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása 71 jelölése alapján. A Pius Alap köteles volt a gimnázium számára egy tanügyi és egészségügyi feltételeknek megfelelő épületet emelni. E célra a VKM 350 000 korona államsegélyt nyújtott. Mivel a Piust a püspök a jezsuitáknak engedte át, ezért a szerződés úgy módosult, hogy az intézet felett nem a püspök, hanem a rend elöljárója rendelkezett. A szerződés értelmében a felvétel és a tandíj ügye az iskolafenntartó hatáskörébe tartozott. Az intézmény éves költségeit (tanárok fizetése, az épület fenntartása) 94 460 koronában jelölték meg. Ebből a Pius Alap támogatása és a majdani intézmény tandíjai^ 49 400 koronát fedeznének, a fennmaradó 45 000 koronát biztosítaná a VKM államsegély formájában.^ A Pius mint szerzetesrend által fenntartott középiskola az 1883. évi középiskolai törvény nyomán kialakult joggyakorlat szerint a VKM vezetése alatt álló középiskolának számított, ami azt jelenti, hogy a nem volt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek közvetlen rendelkezése az intézmény felett, viszont nem maradt egészen állami beleszólás nélkül sem. Az ilyen középiskoláknak magukévá kellett tenni az állami tantervet és iskolai rendtartást. Csakis államilag elfogadott tankönyvet használhattak. Miniszteri jóváhagyás kellett az iskolaépítéshez és fejlesztéshez is. Igazgatóik és tanáraik megválasztásában és kinevezésében viszont a fenntartók széles autonómiát élveztek, csak utólag kellett őket bejelenteni a minisztériumnak. Fegyelmi ügyeik pedig a fenntartók hatáskörébe tartoztak. A szerzetesrendi középiskolák abban is kivételes helyzetet élveztek, hogy bár alapításukhoz a püspök jóváhagyása szükségeltetett, nem tartoztak a megyéspüspök joghatósága alá, hanem a rendi elöljáróságot illette meg a jog az iskola felett rendelkezni, ügyeiben eljárni, belső életét ellenőrizni, tanárait kinevezni és felügyelni.* 26 * A gimnázium fenntartója a Pius Alap volt, melynek jogi képviselője Zichy Gyula volt. Az iskola fenntartását biztosító jövedelmi források a következők voltak: egyrészt a Pius Alap lekötött összegei. Másrészt a fentiekben már említett államsegély, melynek értelmében a minisztérium az első évben 2000 koronával segélyezi az iskolát, utána évenként 2000 koronával emeli az összeget, amíg a 45 000 koronát el nem éri.26 Az állam ezenfelül tanári személyi pótlékot is fizetett: minden okleveles jezsuita tanár után évi 700, civil tanár után évi 1000 koronát. További jövedelemforrás volt a tandíj, a felvételi díj, az internátusi tartásdíj és a telken lévő kert és szőlő jövedelme.2? A szükséges összegek jelentős 23 Előreláthatólag 400 tanulóval számoltak, akik közül 300 fizetne 40 koronás tandíjat, illetve mindenki fizetne 10 koronás felvételi díjat. 24 PPL. Acta fundationis. 7/fund. 26 Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Bp., 2000. 210., 223-224. p. 25 PPL. Pius internátus számadásai. (Zichy Gyula püspök levele Zichy János miniszternek, 1912. szeptember 19.) 2? Petruch, 1994.75. p.
