Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása
A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása 69 így a belőle kikerülő ifjú Egyházunk öntudatos tagja, megtépett hazánknak alaposan képzett, lánglelkű polgára s vérző nemzetünknek bátor, edzett s olyan fia legyen, akire a sors minden változata, jó vagy kedvezőtlen fordulata között számíthat, s akire éppen ezért - annyi vész és annyi csalódás után - a kívánt jobb jövőt fel kell építeni és rá lehet bízni.”'3 P. Franz Wernz generális 1909. szeptember 7-i dekrétuma önállósította a magyar rendtartományt, első tartományfőnöknek pedig P. Bús Jakabot nevezte ki. Ezt követően kereste meg Zichy levélben P. Búst 1910. március 31-én.‘4 Levelében beszámolt alapítási szándékáról, annak motivációiról, és arról, hogy addig milyen akadályokba ütközött terve, majd a tervezett intézmény felállítását biztosító anyagi alapokról informálta a pátert. A püspök úgy vélte, hogy az internátus felépítésére és berendezésére 200 000 korona elégséges, amelyből 160 000 máris rendelkezésre áll. A hiányzó 40 000-t - ha adakozás során nem gyűlne össze - a püspök hajlandó volna saját vagyonából pótolni. Az intézmény fenntartására a székesegyházi árvaház alapítványának 319 400 koronás, és a püspöki Tápintézet közel 100 000 koronás tőkéje, illetve az internátus költségtérítéses helyei után fizetendő díjak szolgálnának. A püspök úgy vélte, hogy az első és legfontosabb dolog az internátus épületének felépítése, mert a gimnázium az első években még úgysem fog teljes létszámmal működni, s addig az internátus épülte a tanítás és a bentlakás céljára egyaránt elégséges lesz, s ezen idő alatt a gimnázium épülete is felépíthető. A gimnázium építésének költségeit a püspök 500 000 koronára becsülte. Ebből 300 000 korona államsegély lenne, a többi gyűjtésből és a püspök adományaiból származna. Az internátus nevelő pátereiről az internátus fenntartására szolgáló alapítványi összegekből gondoskodnának, a főgimnázium tanító pátereiről pedig a püspök külön kívánt gondoskodni.^ A püspök javaslatot tett a provinciálisnak a felállítandó intézménynek helyet biztosító telekre vonatkozóan is. Négy lehetséges területet ajánlott fel: A szeminárium szomszédságában lévő 4464 m2-es telket, melynek előnye a belvárosi fekvés és a papnevelő intézethez való közelség, hátránya viszont a kis terület. A második javasolt terület a székesegyházi árvaház 5144 m2-es telke, amely a város csendes részén feküdt, viszont nem volt a közelében templom. A harmadik lehetséges terület az Ispitaalján volt. Ennek előnye a tágasság, és a vasútállomáshoz való közelség, hátránya viszont a városközponttól való nagyobb távolság. A negyedik lehetséges terület az ún. csoronikai püspöki szőlő a Makár utcában, a város nyugati részén, a hadapródiskolától északra. A 9 holdas telek előnye a jó levegő, a csend, és a tágasság. A telek további bővítését - a szomszédos telkek felvásárlásával - is lehetséges- 13 14 13 Mecsek Alján, 1938. március 1. 9. p. 14 PPL. Acta fundationis. i/fund. 13 PPL. Acta fundationis. i/fund.
