Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)

140

Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010)

13.

A Magyar Iszlám Közösség, a gyülekezet vezetője a sejk.13

14A sejk vezetése alatt áll:

1. a gyülekezet

2. a Vének Tanácsa (madzslisz al-sura14 15)

3. a vagyonkezelőség (vakuf's)

15A gyülekezet hatáskörébe tartozik:

1. az állami törvények, rendeletek és hatósági határozatok végrehajtásának elősegítése,

2. a Közösség belügyeinek igazgatása,

3. A Közösség tisztségeinek betöltése, tisztviselőinek: a sejknek, az imámnak,16 müezzinnek,1? segédlelkésznek, a Vének Tanácsa tagjainak,

13 Sejk: arab kifejezés, jelentése vezető, vagy elöljáró. A kifejezést gyakran tanult és köztiszteletben álló személyek megszólításaként, a tisztelet kifejezésére is használják. In: Magyarországi Muszlimok Egyházának honlapja. Online: http://www.iszlamegyhaz.net - 2010. október.

14 Súrá: arab kifejezés, jelentése a tanácskozást, konzultációt megvalósítani hivatott szervezet, testület. Hagyományai az iszlám előtti törzsiségben gyökereznek, az iszlám kezdeti időszakában első ismert példája a második kalifa, Omar által utódának megválasztása céljából összehívott választó testület. Az iszlám államelméletekben a sóra a képviselethez, ill. demokráciához kapcsolódó kulcskategória, emellett tanácsadó testületként is meghatározó szerepet tölt be. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Bp., 1998. (továbbiakban: Rostoványi, 1998.) 452. p.

15 Vakuf eredeti jelentése: vallási kegyes alapítvány, amely dzsámik, mecsetek, derviskolostorok, sírkápolnák, iskolák, könyvtárak, szegénykonyhák és más vallási és szociális intézmények fenntartását, valamint az ott dolgozók illetményének fedezését volt hivatva biztosítani. A vakuf-birtokok és vakuf- jövedelmek eredetileg magánvagyonok, amelyeket az alapítványozó és az alapító okiratban meghatározott céllal, a kedvezményezett intézmény üzemeltetésére és fenntartására rendelt. A vakuf-jövedelmek ettől kezdve sértetlenek voltak, azokra még a kincstár sem tehette rá a kezét. Ezeket eladni vagy örökölni nem lehetett. A legismertebb alapítványozók a szultánok és családtagjaik, nevesebb pasák és bégek, akik az általuk építtetett vallási intézmények fennmaradásáról ezúton gondoskodtak. A török időkben Magyarországon is ilyen alapítványi jövedelmek biztosították számos dzsámi, derviskolostor, medresze-iskola és ingyenkonyha működését. Ágoston Gábor: Muszlim hitélet. In: Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon. (1526-1699) Bp., 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 05.) Online: Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.oszk.hu - 2010. október.

15 Imám: általános értelemben a kifejezés a közösségi imát vezető személyt jelenti. Szélesebb értelemben a kifejezés a muszlim közösség vallási vezetőit is jelenti. Az imámok annak ellenére, hogy imát vezetnek, prédikációt tartanak és más feladatokat is ellátnak (pl. házaspárokat összeadnak), nem felszentelt papok, s nem tartoznak semmiféle hierarchikus rendszerbe. Az imámok továbbá nem lépnek fel közvetítőként az egyének és az Isten között.