Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)
A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988) 141 a vagyonkezelőség tagjainak, számvevő pénztárosnak, ellenőrnek, vallásbírónak (shariya kádi* 18), valamint az esetleges külön szabályzatok értelmében a gyülekezet által választandó egyéb tisztviselőknek és alkalmazottaknak választása. 4. a költségvetésirányzat jóváhagyása, az évi számadások megbírálása, a vagyonkezelőségnek a felmentvény megadása, 5. fegyelmi bíráskodás a Közösség olyan fegyelmi ügyeiben, melyeknél a fegyelmi bíróság már első fokon döntött, de az érdekeltek fellebbezéssel éltek. 16. A Vének Tanácsa jogkörébe tartozik: 1. a Közösség szabályrendeleteinek alkotása, a helyi szabályok megváltoztatása, kiegészítése, módosítása, 2. a fegyelmi bíróság szerepkörének ellátása választott bíró, a kádi irányítása mellett, 3. a külföldi muzulmán szervezetekkel történő kapcsolattartás, 4. az ökumenikus egyházi kapcsolatok ápolása, 5. a vallási tevékenységhez kapcsolódó kulturális koordináció és szolgáltatás ellátása. A Vének Tanácsa a gyülekezetnek beszámolni köteles. *z Müezzin (arabul Muaddin): az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget (adhán) elénekli a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri - hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti -imádság (szálát) előtt. In: Terebess Ázsia Lexikon. [Online: http://terebess.hu/ - 2010. október.] 18 Kádi (arabul Qádi): muszlint elöljáró vagy bíró, akit eredetileg közvetlenül a kalifa bízott meg azzal, hogy egy adott területen az igazságot képviselje. Először Omár kalifa (634-644) nevezett ki kádit a meghódított Szíriában és Egyiptomban. E gyakorlatot az Abbaszida kalifák is folytatták Irakban főká- di (’kádik kádija', arabul: qádi al-qudák) kinevezésével. A kádi tevékenysége gyakorlatilag kiterjedt a Koránban lefektetett elvekre és a Mohamednek tulajdonított kijelentésekre (hadísz). Döntött peres ügyekben, pénzbüntetést szabott ki, börtönre ítélt, testi fenyítést rendelhetett el, szerződéseket hitelesített, örökösödési ügyekben döntött, védte az árvák és özvegyek jogait, felügyelte a vakfok (Észak-Afrikában a hubuszok) tevékenységét. A kádi csak a felperes kérésére cselekedett, s döntései megfellebbezhetetlenek voltak: döntéseit, ítéleteit dokumentálták, s ezek későbbi ügyekben precedensként szolgáltak (a 9. századig visszamenően vannak ilyen dokumentumok). A kádi csak érdemei alapján volt jelölhető, ezért feddhetetlen jelleműnek kellett lennie, jelölése megkérdőjelezhetetlen volt. Nem fogadhatott el meghívásokat ünnepségekre (csak rokonoktól v. régi barátoktól), fölkészültnek kellett lennie teológiában, járatosnak a jogban. [...] Jelenleg a kádi már csak a muszlimok magánügyeiben (házasság, válás, örökség, vérdíj) dönt, ameny- nyiben mindkét fél a muszlim közösséghez tartozik.” Magyar Katolikus Lexikon. VI. köt. Főszerk.: Diós István. Bp., 2001. [Online: http://lexikon.katolikus.hu - 2010. október.]
