Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Kara Anna: Takács Menyhért prépost utasítási a próbaéves és gyakorló rendi tanároknak (1912)

112

Egyháztörténeti Szemle Xl/4 (2010)

A premontrei hivatás és tanárképzés elveit Zasio András (1741-1816) prépost-prelátus 1816. február 15-i körlevelében4 * foglalta össze. Szellemisége évtizedeken keresztül meghatározta a szintén Zasio által 1802- ben alapított Jászóvári Hittudományi Intézetben (JHI) folyó munkát.

A premontrei oktatási-nevelési rendszer alapja a rend sajátos szervezete, a rendi szabályzatok (statútumok) bölcs szerkesztése, s a kor követelményeihez mért okos módosításai, az alakoskodástól és túlzástól mentes belső vallásosság. „A premontrei tanár távol [áll] az aszkéta komorságától és a léhaságtól, a felületességtől és a stréberségtől, az arany középuton haladva, vallásos megnyugvással és hazafias meggyőződéssel, lelki gyönyörrel teljesíti a tanári hivatás napi és évi fárasztó teendőit. [...] A premontrei tanár és tanítványa között az életközösségnek bizonyos állandó szövetsége képződik. Iskolai életük körén túl, a társadalmi életben is összetartoznak tanítványaikkal. A szülőkkel, a nagy társadalommal való érintkezéseiknek is ők a kapcsai.”5

A rendi hittudományi képzés a 19. század elejétől összefonódott a tanárképzéssel. Már az újoncév alatt megkezdődött a novíciusok magyar, görög, latin nyelvre és irodalomra, illetve a neveléstudományra is kiterjedő oktatása. Az ezt követő hittudományi tanfolyam nyolc féléves volt. A tanulmányi időt, a tantervet, a felhasznált (tan)könyveket nemcsak az általános (és belső) egyházi, hanem a világi (jog)szabályok is befolyásolták.6 7

1828-tól a tanárképesítő vizsgázás helyben, Jászón zajlott: a szerzetes-tanár jelöltek szaktárgyaikból a tankerületi főigazgató és néhány kassai jogakadémiai tanár, mint vizsgabizottság előtt adtak számot tudásukról, s ha ez sikeres volt, tanári oklevelet kaptak. Richter Alajos (1782-1854) prépost-prelátussága idején (1830-1854) valósult meg teljesen az 1817. évi rendelet, ettől kezdve a JHI oktatói hazai (pesti tudományegyetem, Központi Papnevelő Intézet) vagy külföldi (például a bécsi [Pázmáneum], innsbrucki, római) egyetemek teológiai karán szereztek diplomát.?

4 Jubileumi névtár, 1902. 61. p.

s Jubileumi névtár, 1902. 211., 212. p. Megjegyzés: Minden idézett szöveget (az esetleges helyesírási hibákkal együtt) betűhíven közlök.

6 Például az 1803. augusztus 2-i helytartótanácsi leirat a tananyagot határozta meg. Az 1808. május 10-i rendelet bizonyos feltételek mellett megengedte a tanítórendeknek a filozófiai tanulmányok magánúton, s nem egyetemen való végzését. Az 1817. szeptember 9-i rendelet értelmében a növendékek intézeti tanárainak egyetemen, nyilvános szigorlaton szerzett törvényes képesítéssel kellett rendelkezniük, s csak az előírt tankönyveket használhatták. Jubileumi névtár, 1902. 65., 66., 72. p.

7 Ezt Takács Menyhért 1901-től a hittudományi doktori cím megszerzésével szigorította tovább. Slovensky národny archív (Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony, továbbiakban: SNA.) X. B. I. 1. (= Premonstrátska prepozitúra Jasov Registratúra Spisy Skatul’a cislo, továbbiakban: PrJ. skc.) 151. fól. 322.