Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Kara Anna: Takács Menyhért prépost utasítási a próbaéves és gyakorló rendi tanároknak (1912)

Takács Menyhért prépost utasításai a próbaéves

113

1850-ben (elméletileg) kötelező lett az állami tanárvizsga.8 Az 1852. október 10-i, 10 008/1361. sz. leirat értelmében azokat a tanárokat, akik tanárvizsgáikat még nem tették le, kiképzésre a bécsi egyetemre kellett küldeni.9 Az 1862. november 29-i rendelet a gimnázium I-IV. osztályában, illetve az 1861 előtt is oktató szerzetes-tanárokat felmentette a tanári államvizsga alól. A többi esetben előírta a magyar királyi egyetemen történő képesítővizsgázást és oklevélszerzést. Az 1866. augusztus 23-24-i rendnagyi gyűlésen Répássy József (1812- 1867) prépost-prelátus (1854-1867) a rendi növendékek magyar egyetemre járását szorgalmazta. A magyar királyi kormányszék november 14-i felhívására 1867-ben hat jászóvári premontrei szerzetes-tanár10 jelentkezett a pesti tudományegyetem mellett felállított tanárvizsgáló bizottságnál, s mindegyikük megfelelt. A következő években alig küldtek rendtagot egyetemre.

Az 1878. évi káptalan javaslatára a növendékek a hittudományi tanfolyam utolsó évében az egyetemi alapvizsga tárgyait is Jászón tanulták, s magánúton készültek tanárképesítő vizsgájukra; a budapesti vagy immár a kolozsvári egyetemre csak a klasszika-filológia és a reál szak hallgatására iskoláztak be évente két-három, teológiát végzett növendéket vagy fiatal tanárt.11

A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. te. nem ér(het)te felkészületlenül a jászóvári premontreieket. A tanítórendek vezetői (Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát, Supka Jeromos zirci apát, Kalmár Endre piarista rendfőnök, Simon Vince csornai prépost, Kaczvinszky Viktor jászóvári prépost-prelátus) 1881. december 17-i állásfoglalásukban egyhangúan felléptek a törvényjavaslat több kitétele ellen.12 A legfontosabb céljuk a szerzetesrendi jelöltek8 Az 1849. szeptember 15-én kiadott Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich értelmében rendes tanárok csak azok lehettek, akik az állami vizsgálóbizottságok valamelyikénél tanári képesítést szereztek. Ennek hatályát az 1849. november 6-i rendelet terjesztette ki Magyarországra (ideiglenesen),az 1850/51 -es tanévtől.

9 A tanítórendek folyamatosan kapták ezeket - a gyakran fenyegetésektől sem mentes - „felhívásokat”. Az osztrák kormány iránti ellenszenv miatt a bencések egyetlen jelöltet sem küldtek, a ciszterciek és a jászóvári premontreiek néhány növendéket. Zoltvány Irén: Főiskolánk a hazai tanárképzés szolgálatában. In: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyve az 1910- 1911-diki tanévre. Pannonhalma, 1911. (továbbiakban: PFFÉ, 1911.) 9. p. Az 1854-ben szervezett bécsi nyári szünidei oklevélszerző tanfolyamon végzett Benedek Ferenc (1826-1900), későbbi jászóvári prépost-prelátus (1893- 1900). Jubileumi névtár, 1902. 200. p.

10 Cséplő Péter, Fridrik Dezső, Károly Gy. Hugó, Makróczy Gábor, Nátafalussy Kornél, Stöhr Szilárd. Mindnyájan tanítás mellett, magánúton készültek fel. Jubileumi névtár, 1902. 200. p.

11 így szerezhetett Károly Irén, Eötvös Loránd későbbi munkatársa 1880-ban bölcsészetből és fizikából oklevelet a kolozsvári tudományegyetemen.

12 A magyarországi katholikus szerzetes rendek főnökeinek memoranduma. Egyházi tudósítások. Bp., jan. 7. In: Religio, 1882. 3. sz. (január 11.) 23., 24.