Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Kara Anna: Takács Menyhért prépost utasítási a próbaéves és gyakorló rendi tanároknak (1912)

Dokumentumok Takács Menyhért prépost utasításai a próbaéves és gyakorló rendi tanároknak (1912) Kara Anna Takács Menyhért jászóvári premontrei prépost-prelátus 1912-ben ke­letkezett írása több mint amit címe sugall. Valójában a premontrei szerzetes-tanári küldetés különböző szakaszait már bejárt lélek szak­mai-vezetői tapasztalatainak összegzése, másrészt viszont egy nagysza­bású terv kiindulópontja, elméleti alapvetése.1 Mindkét szempontból fontos dokumentum, kiegészítve azzal, hogy eleddig még nem jelent meg olyan forrás, amely ennyire részletes betekintést nyújtana a rend, illetve Takács Menyhért pedagógiai hitvallásába. A Keresztelő Szent Jánosról nevezett jászóvári premontrei kano­nokrend 1130-ban telepedett le az Árpád-kori Magyarországon. Ekkor alapította II. István a váradhegyfoki, Szent István vértanúról címzett prépostságot. A Szent Keresztről nevezett leleszi monostort Boleszló váci püspök hozta létre az 1180-as években. A jászói prépostság eredeti alapítólevele nem maradt fenn; valószínűleg Kálmán herceg adománya (1234), melyet IV. Béla 1255-ben erősített meg. A jászóvári kanonok­rendet II. József 1787. március 26-án feloszlatta. Jogaiba I. Ferenc állította vissza 1802. március 12-én kiadott „Diploma Restitutionale” c. oklevelével, Jászóvárt egyesítette a váradhegyfoki és leleszi prépostság- gal, s a központjukká tette. Egyben - a többi, európai testvérrendhez képest - speciális, fő feladatául az oktatást jelölte ki.2 3 A jászóvári premontreiek tanító szerzetesrendi működése a 19. szá­zadban öt, eredetileg jezsuiták alapította (kisjgimnáziumraa terjedt ki. 1 Erre utal az is, hogy Takács Menyhért a kézirat utolsó sorában az „utasítás” szó helyett először a „fejtegetés” kifejezést írta. 2 „Szent Norbert [1080 k.-H34] és utódai, elsősorban Bold. Hugó [1093- 1164] premontrei apát a rend eredeti fő foglalkozásává a hivatásos, plébáni­ai pasztorációt tették, a szerzetesi életmód szigorúságát és egyöntetűségét pedig monachális szabályok és centrális rendi hatalom életbeléptetésével biztosították. Ezáltal lett a premontrei rend tulajdonképen [sic!] az első, szi­gorú értelemben vett szerzetes-kanonok renddé.” Hermann Egyed: Ciszterci Charta charitatis, premontrei statútumok, domonkos constitutiok. In: Theologia, 1940.1. sz. 31. p. Középiskolai oktatással a jezsuita rend feloszla­tása (1773) után, annak rozsnyói gimnáziumát átvéve, kezdtek foglalkozni. 3 Az alábbi intézményekről van szó: rozsnyói (1778-1787, 1810-től); nagyvá­radi (1808-tól); lőcsei (1811-1851); kassai (a rendnek visszaállításakor elő­ször az ungvári gimnáziumot szánták, de e helyett 1802. július 20-án a kas­sait kapta, mely 1811-től működött régi épületében, 1853-tól idegen nemzetiségű tanárokat alkalmaztak benne; 1861-től ismét a premontreiek oktattak itt); eperjesi (1853-1861). A jászóvári premontrei kanonokrend ju­bileumi névtára. Történeti bevezetéssel. 1802-1902. Bp., 1902. 44., 209., 210. p. (továbbiakban: Jubileumi névtár, 1902.)

Next

/
Thumbnails
Contents