Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 41 egyházjogi érvényességét kijelenthessük, annak ellenére, hogy a teljes egyházmegyei zsinati jegyzőkönyv püspöki aláírása a szeptember 4-én záruló tárgyalásokat követően elmaradt. A két zsinati munkálati nap jegyzőkönyve implicite tartalmazta a státus-gyűlési döntéseket, amelyeket ráadásul szeptember 3-án külön is hitelesítettek, s amelyet a megyéspüspök kézjegyével is ellátott. H14 Gyakorlatilag azt látjuk tehát, hogy míg az egyházmegyei zsinat érvényessége is állítható ugyan,10s azon belül a hatályba lépés leginkább azokban a kérdésekben nyilvánvaló, amelyeket a Státus-gyűlés külön megtárgyalt. Ez azt a következtetést engedi meg levonni, hogy 1848-ban egyházjogilag elsősorban azok a döntések léptek hatályba, amelyekben a világi hívekkel közös döntést hozott a papság. Végső soron azonban nem feledhetjük el, hogy ezek a kérdések nem vonatkoztak olyan ügyekre, amelyben a döntés joga a püspöknek vagy a nemzeti zsinatnak lettek volna fenntartva. S e gondolatsorhoz tartozik az is, hogy ezek, a patronátussal járó jogok biztosítását leszámítva, gyakorlati - s nem egyházjogi - érvényességéhez az állam részéről történő pozitív törvényt is igényeltek volna. Ez ugyan elmaradt, s a későbbiekben a katolikus autonómia mozgalom szükségességét váltotta ki. Viszont a megyéspüspök az állam felé már 1848-ban, mint jogerős döntésre hivatkozik a Státus-gyűlésen hozott határozatokra, amit bizonyít, hogy Szász Károly- nak az alapítványokkal kapcsolatos, még a Státus-gyűlés előtt küldött leiratára külön választ nem is fogalmazott meg, hanem a már hitelesített jegyzőkönyvet küldi csak el a munkálatok lezárta után válaszként a minisztériumnak.* 105 106 i°4 Felteijesztése a Fenséges Nádor úr cs[ászári] királyi főherceg nagyontisztelt magyarhoni összes Minisztériumhoz. Alulírottak: Kovács Miklós püspök, Andrási Antal jegyző, G[róf] Kemény József alelnök, Winkler Ferenc világi jegyző, 1848. augusztus 31. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 54/1848. sz. 105 A teljes érvényességhez szükséges lett volna a zsinati jegyzőkönyv püspöki aláírása és kihirdetése, de az egyházjogi előírások azt is tartalmazzák, hogy „a zsinat határozatait rendszerint csak a püspök írja alá, de aláírhatják mások is”. Ugyanakkor a kihirdetés elmaradása is mellőzhető, hiszen a határozatokat „a püspök a neki helyesnek látszó módon azonnal kihirdetheti”, - de nem kötelező ezt megtennie. Ugyanis az egyházmegyei zsinatnak lehet a célja csak „a megye állapotát, szükségleteit feltüntetni”, ami a nemzeti zsinatra való felkészülés miatt valóban az egyházmegyei zsinat elsődleges célja volt. Vö. Szeredy, 1883. 653-659. p. 106 Kovács Miklós püspök Szász Károlynak. (Ld. 45. sz. jegyz.)
