Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíki Tamás: Kegyúri konfliktusok a gödöllői koronauradalomban a két világháború között
Kegyúri konfliktusok a gödöllői koronauradalomban a két világháború között Csíki Tamás A jogi értelemben vett rendiség megszűnése, az élénkülő ingatlanforgalom és a volt földesúri birtokok tulajdonosainak változása, valamint a katolikus egyház autonómiatörekvései a dualizmus évtizedeiben és a két világháború között is továbbélő kegyúri intézményre, a jogok és kötelezettségek gyakorlására irányította mind az egyházi és világi hatalom, mind a birtokosok figyelmét.1 Az 1918-ban hatályba lépő Codex Juris Canonici újabb kegyuraságok létesítését már tiltotta, és bár a patrónus „lelki kedvezményét” biztosította, az egyházi hivatalok betöltésének szabadságát sértő bemutatási jogukat (ius praesentandi) korlátozni kívánta. Ez azonban a kegyúri támogatás elvesztésével járt (volna) együtt, ezért a magyar püspöki kar Szentszéknek írt jelentésében a kegyuraság világháború utáni fenntartását, sőt újabbak alapítását tartotta szükségesnek: „száz évet meghaladó magyar szokásjog és nagy anyagi érdek szól” mellette.2 A kincstári birtokokhoz tartozó plébániák betöltéséről az egyház érdekeit messzemenően érvényesítő királyi rendelet határozott 1871- ben, melynek hatálya a Horthy-korszakban is érvényben maradt: a kegyuraságot a kincstár, illetve a földművelésügyi minisztérium gyakorolja, ám azt a plébánost kellett bemutatnia, akit az egyházi hatóság erre kijelölt.3 Hogyan érvényesült ez az egyházi és világi hatalmat egyesítő s a főkegyúri jogokat is gyakorló Szent Korona szimbolikus kegyurasága alá tartozó uradalomban? A múltból örökölt kegyúri jogok: a prezentáláson kívül az ún. hasznos és tiszteleti jogok, illetve az immár alulról szerveződő katolikus autonómia ütközése milyen módon fejeződött ki az egyes majorokban és plébániákon, vagy a konfliktusoknak helyi kontextusban másfajta tartalma és jelentése lehetett? S mivel a kegyuraság az uradalmi múlt történeti-kulturális hagyományaként élt tovább a két világháború között, a konfliktusokban résztvevők cselekvései vajon e múlthoz fűződő kapcsolatukról is elárulnak valamit? Az alábbiakban erre keressük a választ. Kegyúri kötelességek és jogok Az 1920-as és ’30-as években a leggyakoribb vitákat az uradalom kötelezettségei, köztük a váci egyházmegyéhez tartozó 6 kegyúri plébánia (a 1 A tanulmány egy készülő munka egyik fejezete, mely a gödöllői uradalom két világháború közötti történetét vizsgálja. 2 Bővebben: Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp., 1966. 354-382. P3 1871/34036. sz. királyi rendelet.
