Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 35 ramarad, mert tanuló társai addig ostromolják, míg szinte hitét is szégyenleni kezdi [...] még gyakrabban is feltűnhető, s így az intézetek hiánya miatt sokan a mívelődés magas pályájáról lemaradnak, s majd a hivatalok betöltésével.” Keresztes szerint az érintettek így hátrányba kerülnek. Persze a központi intézetet is jónak tartja, s ugyanakkor kiemeli, hogy a tanítóképzésnél a gyakorlati részre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni: „A tanítókat úgy képezni, hogy a főtanár tulajdon előadása után tanítványait (kik tanítók kívánnak lenni) rendre ültesse tanító székibe és gyakorlatilag mutassa meg, mit eddig eszméletileg fogtak fel a tanulók, mert nem egy személlyel történt, hogy magát jelesen viselte tanítvány korában, s mégse vált nevezetes tanító, mert a tudományt helyesen előadni nem adatott mind azoknak, kik passiv memóriával jól tudtak tanulni.”75 Az egyházmegyei zsinat első munkanapján a fenti kérdések tárgyalása megtörtént, a státus-gyűlési döntések megismétlése mellett a munkálatok során sokkal több időt igényelt egyrészt a liturgikus javaslatok, másrészt az egyházi hierarchiát érintő radikális javaslatok megvitatása. Ez utóbbi kapcsán került sor arra, hogy a püspök-kinevezés módjáról demokratizáló jellegű javaslatokat fogalmazzanak meg. A kérdés annyiban kötődik témánkhoz, hogy az egyházmegyei zsinaton elhangzott javaslat szerint a püspöki szék megüresedése esetén a káptalani helyettes által összehívandó vegyes Státus-gyűlésnek tenné a jogává a jelölést, amely során három jelöltet kellene e fórumnak kiválasztani. Kérdés, vajon a zsinatoló papság a világiakat is be akarta-e vonni a püspökjelölés jogába? A vegyes Státusgyűlés összehívására az elnök jogosult. A mindenkori elnök a megyéspüspök, de a püspöki szék üresedése esetén e tisztet a káptalani helynök veszi át. Tehát jogilag rendben volna, hogy széküresedéskor a káptalani helynök összehívja a Státus-gyűlést. A probléma azonban ott van, hogy amikor a Státus-gyűlés hatáskörét részletező pontokat olvassuk, nem találkozunk a püspökjelölés feladatával, még a rendkívüli esetek részben sem.76 Ha viszont a kegyuraság létét vesszük figyelembe, elvileg nem kizárt, s a Státus jogi szerkezete részben alátámasztja az ily jellegű értelmezést. A kegyurasággal kapcsolatos kérdéskör megvitatására a vegyes Státus-gyűlésen sor került, az elhangzott javaslatokat viszont az egyházmegyei zsinat csak a második munkanapon tárgyalta, a püspök-jelölési javaslatok után. Viszont mindkét zsinati munkanap a már lezámlt státusgyűlési munkanapok után történt, így nyilvánvalóan a mindkét gyűlésen részt vevő papság a korábban meghozott döntések szellemében foglalt * 7 75 Keresztes József beadványa. (Ld. 58. sz. jegyz.) 76 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-k év Kisasszony hava 29-kén tartott hatodik üléséből, a Katolikus]. Status teendőinek előleges megvitatására kiküldött bizottmánynak Jegyzőkönyve. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e.
