Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
36 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) állást, tehát a püspök-jelölés kérdéskörében érvényesülhetett a korábban a vegyes Státus-gyűlésen megfogalmazott elv a kegyúri jogok kapcsán. A kegyuraság, „patronátus kérdése, az azzal járó terhek viselése s jog- gyakorlata” olyan ügynek számított, amelyről a magyar püspöki kar minden egyházmegye véleményét kikérte. A probléma lényege a pozsonyi törvénykezéshez köthető. Az egyébként komoly vívmánynak számító jobbágyság eltörlése és a földek kiosztása?? más szempontból ugyanolyan komoly problémát vetett fel az egyházat tekintve. A kegyuraknak jelentős jövedelmi veszteséget jelentett ez a törvény, amelynek következtében esetleg a kegyúri kötelezettségeik alóli kibújás is lehetségessé vált. Talán ezért is szorgalmazták a magyarországi püspökök, hogy az egyházmegyei zsinatokon e kérdéssel kapcsolatosan megfogalmazzák a lehetséges járható utat.?8 Az erdélyi egyházmegyei zsinat a státus-gyűlési határozatokat megismételve tett eleget ennek a kérésnek. A Státus-gyűlésen a bizottmány által előkészített javaslat került egyértelmű elfogadásra különösebb viták nélkül. A hatályos egyházjogi megfogalmazást átvéve tisztázták, ki tekinthető kegyúrnak, és milyen jogokkal rendelkezik.?« Ezt követően, helyesen érzékelve a már jelzett problémát,* 80 felsorolták a kegyurak kötelezettségeit is. Ennek megfelelően a továbbiakban is a kegyurak kötelessége lenne az egyházat javadalmakkal ellátni. Ugyanakkor kiemelték, hogy mivel a Catholica Comissio megszűnt, annak kegyúri jogát a vegyes Státus-gyűlésből kinevezendő vegyes bizottmány fogja gyakorolni. Azon helységekben, ahol az eddigiekben a kegyúri kötelességeknek eleget tettek, de jelenleg erre nem került sor, a kegyúri jogot megtarthatónak vélik. Sőt, kiteijesztik a kegyúri jogokat olyan helységekre is, ahol az a plébániai közösséget a jog gyakorlása nélkül illette. Tehát a Státus-gyűlés nem helyez kilátásba megszorító intézkedéseket arra az esetre, ha a kegyúri címet viselő egyén vagy testület a javadalmat nem biztosítja. A kegyúri jogok töretlen további biztosítását fogalmazták meg. Az egyházmegyei zsinat a státus-gyűlési döntéseket szó szerint vette át jegyzőkönyvébe. Ez a megoldás végső soron az esperesi kerületek előkészítő tanácskozásainak eredményével nem igazán áll összhangban, ami a Státus-gyűlésen és a zsinaton részt vevő klerikus képviselők kompromisszumkészségéről árulkodik az ott jelenlevő világiakkal szemben. Ugyanis az esperes-kerületi javaslatokat csak papok fogalmazták meg, de a vegyes Státus-gyűlésen a világi ?? „Az úrbériségben eddig feküdt úri szolgálat, dézsma, és pénzbeli fizetések e törvény által eltöröltetnek.” (1848/4. te.) ?8 Forster, 1907.131. ?« Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve, 440. 44. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n.; SZEREDY, 1874. 328-329. §, 332. §. 714-727. p. 80 „Jól lehet pedig a jelen politikai átalakulás egyesek és testületek jövedelmeiben kisebb-nagyobb csökkenést idézett elő.” Az erdélyi katholikus vegyes Status-gyűlésnek Kolozsvárott 1848-k év Kisasszony hava 29-kén tartott hatodik üléséből, a Katfolikus], Status teendőinek előleges megvitatására kiküldött bizottmánynak Jegyzőkönyve. GYÉFKL. EZs. d. I. i/e.
