Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
34 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) tractent”.?1 Amennyiben az erdélyi egyházmegyei zsinatra összegyűlt papok ennek szellemében döntenek a Catholicum Institutum támogatásáról, akkor már nem is tűnik oly kurtának a hozott határozat. Ugyanis az Erdélyben meglévő status quo rögzítéséről volna szó, amely sok tárgyalást nem is tett szükségessé. Ugyancsak ez a megvilágítás teszi lehetővé, hogy más szemmel vizsgáljuk meg azt a kérdést is, mely szerint a zsinat a Státus-gyűlés döntéseit átvéve a papság fizetéséről oly formán kívánt gondoskodni, hogy az összes magyarországi egyházi javakból és alapítványokból egy vallásos alapot szervezzenek, amelyből az összes egyházi szükségletet lehetett volna fedezni. A későbbiekben az erdélyi szentszéki tanácsos, Forster János elítéli e határozatot, mert „eszerint ő maga a szomszédokéból akar magáról gondoskodni. Vagyis ami az enyim az az enyim, s ami a tied az is az enyém. Azt nem is kérdik, hogy a szomszéd mit szól ahhoz, hogy az övéből akar az erdélyi Státus magáról maga gondoskodni”.?2 Viszont a Religio és Nevelésben olvasható tervezet éppen ezt tette volna lehetővé: központosított, országos szervezetet kívántak létrehozni, amely egységesen rendezhetné az anyagi kérdéseket is. A Catholicum Institutum létrehozásának elvi támogatása tehát érthető volt a zsinaton résztvevők részéről. A zsinatot előkészítő esperesi kerületek jegyzőkönyvei — egy kivételével - pártolnák, esetenként annyit említve meg, hogy annak működését nagy összeggel nem támogatják. Az egyetlen ellenkező véleményt az udvarhelyi kerület papsága fogalmazta meg, viszont megokolásukból nyilvánvaló, hogy félreértették a Catholicum Institutum szerepét: „mint külön intézetet és könnyen gyanú- síthatót - miután a katolikus egyház nem egyéb, mint catholicum institutum, fölöslegesnek tartjuk”.?3 Ugyancsak félreértés történt Keresztes József ferences rendfőnök értelmezésében, viszont megérdemli, hogy bemutassuk javaslatát az erdélyi helyzetkép ismertetésének jelentősége miatt. A ferences főatya a „központi intézet”?*1 helyett inkább a régiókban kialakítható oktatási központok létrehozatalát javasolta, hiszen - véleménye szerint - a kolozsvári líceumon kívül nincs hol tanulniuk a magyar ifjaknak. Sajnálattal konstatálta: „miért nincs belső székelyek között, jelesen Csíksomlyón filozófia, Székelyudvarhelyt jogász iskola, Medgyesen és Vajdahunyadon gymnasium? és Deésen kis gymnasium? Hunyad vármegyéből csaknem mindenki gyermekeit Szászvárosra viszi, hol [...] vallásba hát- 7 71 „Mindazon iskolai, alapítványi s egyház-kebli ügyekben, melyek különösen püspöki joghatósághoz nem tartoznak, tárgyalhat.” Ezen döntés jogi alapját képezte az Approbatae Constitutiones i. pars. i. tit. 3. art., illetve az ennek megerősítésére 1792. május 26-án kiadott uralkodói rendelet 45-ik pontja is.” Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. ?2 Forster, 1907. 30. ?3 Udvarhelyi kerület beadványa. (Ld. 33. sz. jegyz.) ?4 így fordítja le a saját maga számára a Catholicum Institutum-ot.
