Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 33 gű kérdések tárgyalása lenne a Catholicum Institutum feladata: katolikus elvek, tanok, zsinati határozatok és könyvek terjesztése; az egyház függetlenségének, jogainak és szabadságának a politika terén való védése; az egyház anyagi ügyeinek segítése, intézése; illetve minden olyan kérdés rendezése, amely az egyház és állam viszonyát érinti. Ez a megoldás lehetőséget adna a világiaknak az egyházi ügyekbe való bevonására olyan formában, hogy az egyházjogi előírásokkal sem kerülne ellentétbe: „Az egyházi törvényhozás alanyai csak az egyházi elöljárók, nem pedig a világiak mert ezek lelki hatalmat az egyházban nem gyakorolhatnak; azért a kánonok is (c. 1. Dist XCVI; c. 23. 24. XVI. Q. 7. stb.) világosan kimondják, hogy a laicusok az egyházi ügyekben nem intézkedhetnek, törvényeket nem hozhatnak, hanem az egyház által hozattaknak engedelmeskedni tartoznak. Kimondják ezt a római pápák is, jelesen: VI. Pius 1791. Márt. 6-án Francziaország püspökeihez, és 1780. Nov. 14-én kelt és Németország érsekeihez intézett leveleiben”.5? Ez az előírás azonban nem zárja ki sem a klerikusok, sem pedig a laikusok tanácskozási és véleményformálási jogát. Erre adna tehát lehetőséget a tervezett társaság létrehozása, melynek konkrét tervezetét be is mutatta a Religio és Nevelés idézett cikke. Országos szervezet lévén mindenkinek lehetőséget nyújtana a tagságra. A szervezetben több tagszervezetet terveztek az egyházmegyék számának megfelelően. Ezek közé tartozna az erdélyi egyházmegye is az Uniót követő helyzetnek megfelelően. Felvázolta a kisebb bizottmányok személyi összetételére vonatkozó javaslatát, illetve a központi bizottmány szükségességét is. Vagyis egy olyan szervezet létrehozását szorgalmazták, amelynek Erdélyben már komoly előzményei voltak. Újra csak azt kell mondanunk, amit a Magyarországon a pozsonyi törvények értelmében bevezetett vallásszabadság kapcsán is 7° Itt működött ugyanis a tervezett „Catholicum Institutum” vegyes Státus néven, amelynek aktív szereplése és szerepének püspöki elismerése nem vitatható. Azt is kiemelhetjük, hogy az ekkor tartott vegyes Státus-gyűlésen, 1848. augusztus 31-én sor került a Státus önszerveződő döntéseinek meghozatalára, amelyekben részletesen rögzítették a gyűlések idejét, összehívásának módját, a gyűlésen részt vevő tagok körét, illetve magának a gyűlésnek tárgyalási körébe tartozó kérdéseket. Itt olyan fogalmazással élnek, amely a Catholicum Institutum alapítását javaslók véleményével egybecseng: „admissum ut catholici etiam negotia sua scholastica, fundationala et ecclesiastica exceptis iis, quae directe episcopo reservata sunt, 6 6? Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona Tartományaira, a keleti és protestáns egyházakra. II. Pécs 1874. (továbbiakban: Szeredy, 1874.) 294. §. 626. p. 7° Ld. 5. sz. jegyz. Csak a szófordulatra utalunk ismét, tartalmilag e rész a vallásszabadság kérdésére vonatkozik.
