Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
30 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) rendszer helyébe, a kor igényeinek megfelelő czélszerű tervet dolgozzon ki,53 figyelemmel a magyarhoni kath[olikus] iskolarendszer, és a Státus által felállítandó minta-tanodákra”.s4 Az iskolák ügyének tárgyalására augusztus 31-én került sor, amikor is a püspök összefoglaló beszédében rámutat, hogy minden vitát ki lehet zárni azzal kapcsolatosan, hogy a Státus saját iskoláit a továbbiakban is saját fennhatósága alatt fogja tartani. Csupán a Kolozsvárra tervezett főtanoda (egyetem) felállításának kérdését tartja érdemesnek tárgyalás alá bocsátani, amely tárgyalás eredményeként eldöntik, hogy a Státus anyagilag hozzájárul az erdélyi közös egyetem felállításához, amennyiben „az iránt felszólíttatik”.55 Az egyház- megyei zsinat jegyzőkönyvébe ennek a kitételnek az idézése mellett leszögezik, hogy a közös egyetem alakításához „igenis akarnak” hozzájárulnia6 A tanulmányi pénzalap kérdése sokkal egyértelműbb döntéshozatalra adott lehetőséget. Állást foglalt úgy a bizottmány, mint az előterjesztés után maga a gyűlés is, elhatározva, hogy a tanulmányi pénzalapról nem mondanak le, azt az oktatási költségek fedezésére szükségesnek tartják. A bizottmányi jegyzőkönyv annyival részletesebb ebben a kérdésben, hogy összefoglalja e pénzalapnak eredetét, illetve a különböző törvényekre hivatkozva rögzíti, hogy az a Státusnak jogos tulajdona. Hasonló szellemben hoznak döntést az ösztöndíjalap kérdésében is, amikor az alapítók szándékának megfelelő kezelés mellett foglalnak állást. Ugyanakkor a gyűlésen a megyegyűlések népképviseleti alapon történő szervezésének szabályait is rögzítik, illetve az egyházmegyei pénztárak kezelése tárgyában is döntenek.^ Ennek megfelelően az egész püspökségben egyforma módszer használatát sürgetik. A tanulmányi pénzalap kezelésével kapcsolatosan Andrási Antal gyergyóalfalusi plébános egymás után kétszer is decentralizáló javaslattal állt elő. Kérte, hogy az egyházmegyei főszámvevőség szerepét a felállítan- 53 54 55 56 57 53 Itt eredetileg szerepelt még egy megjegyzés, amelyet kihúznak, még mielőtt a teljes szöveget áthúzták volna, „mely nemcsak a katholikusokat, hanem a más vallásúakat is ezen oskolákba édesgesse”. 54 Augusztus 31-én délután „időkímélésből a szavazás utjáni választási jogától ellátva a gyűlés, püspök ő Méltóságát kijelelésre kéri”, aminek Kovács Miklós püspök eleget téve, kijelölte az iskolarendszer reformjának kidolgozására a vegyes bizottságot, amelynek feladatául rendelték ugyanakkor az egyházmegyei pénztárak egyforma kezelésére vonatkozó tervezet készítését is. Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. 48-49. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n. 55 Uo. 33. pont. 56 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 7. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. t/e. 1085/1848. sz. 57 E döntés jogerősségét jelzi, hogy az 1848. szeptember í-jén tartott első tárgyalási napon az egyházmegyei zsinat ennek szellemében intézkedik az egyházi pénztárak és iskolakérdés ügyében, „kidolgozására az intézkedés vegyes Status gyűlésileg már megtörtént [...] Az oskolák elrendezése és igazgatására nézve a katolikus vegyes Status gyűlés már kinevezte a bizottmányt”. Uo. 20. pont; ill. uo. 7. pont.
