Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban

Világiak az egyházi reformban

31

dó kerületi vegyes számvevőség vegye át. Javaslatát nem fogadták el. Ez a kérdés szorosan kapcsolódott a plébániai pénztárak kérdéséhez is, amely- lyel kapcsolatban az esperesi kerületek előkészítő tanácskozásai megfogalmazták, hogy ezek ellenőrzése kerüljön vissza az esperes jogkörébe évenkénti ellenőrzés kötelezettsége mellett. A kerületek egy része egyetértett azzal, hogy a számadásokat a püspökségre küldjék fel a meglévő gyakorlat szerint,68 viszont mások a decentralizációt javasolják.^ Az utóbbit indítványozó, jelenlevő tagok arányát figyelembe véve elméletileg az említett - Andrási Antal plébános által megfogalmazott - javaslatot a résztvevőknek támogatniuk kellett volna. A zsinati jegyzőkönyvből végül is az derül ki, hogy annak ellenére, hogy Andrási javaslatát visszautasították, a kérdést nem zárták le. Csak a meglévő gyakorlat folytatását határozták el, viszont ezzel párhuzamosan kifejezték: „Minden egyes megyének tétessék kötelességévé, hogy az egyházmegyei pénztár legcélszerűbb kezelhetésére véleményt adjon elnöklő püspök ő Nagyméltóságához”.58 * 60 Tehát a kérdés nyitott maradt.

A vázolt státus-gyűlési határozatokat az egyházmegyei zsinatra összegyűltek - akik egyébként kivétel nélkül mind tagjai voltak a vegyes Státusgyűlésnek is61 - átvették, ezért is volt lehetséges egy ily szerteágazó kérdés gyors megtárgyalása. A zsinat jegyzőkönyvéből kiderül ugyanis, hogy az első gyűlési napon, szeptember í-jén délelőtt a 7. pont alatt a fentiekben vázolt kérdéseknek a tárgyalására sor került olyan formában, hogy a Státus-gyűlés határozatait felolvassák és elfogadják. Az eltérés kevés. Az iskolaügy és az otthoni pénztárak kérdése kapcsán szintén a Státus-gyűlés határozataira utal vissza a zsinati jegyzőkönyv, élve viszont egy kiegészítéssel, amely az egri érseknek beadandó kivonatban olvasható: „Az iskolák elrendezését és igazgatását bizottmány dolgozza ki; tekintettel a pécsi tervre, melyet pártolunk”.62 63 E két elv, vagyis a Státus-gyűlés által kidolgozott terv, illetve a Scitovszky János pécsi püspök körlevelében vázolt elképzelés^ egybecseng: a tanulmányi alap kezelését az egyház nem óhajtja kezéből kiengedni.

58 Kézdi-orbai kerület beadványa. (Ld. 19. sz. jegyz.); Keresztes József ferences tartományfőnök beadványa, 1848. augusztus 16. GYÉFKL. PL 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz.

s« Szebeni és fogarasi kerület beadványa. (Ld. 38. sz. jegyz.); Torda-Aranyos kerület beadványa. (Ld. 40. sz. jegyz.); Gyergyói kerület beadványa. (Ld. 34. sz. jegyz.); Alcsíki és kászonszéki kerület beadványa. Csíkszentmárton, 1848. augusztus 1. GYÉFKL. PL 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz.

60 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 7. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848. sz.

61 Ld. a Státus-gyűlésen és az egyházmegyei zsinaton megjelentek névsorait: Sávai, 1999. 414-416., 452-454. p.

62 Az augusztus 27-re összegyűlő Erdély megyei zsinat tanácskozási tárgyainak rövid átnézete, - az egri érseknek beküldendő pontok, 20. b. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n.

63 „Miután fölséges fejedelmünk egyedül némely egyháziaknak kinevezését /3. t.cz. 7. §./ tartván fenn magának minden katholikus jogoknak, ügyeknek