Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Tősér Gergő: A piarista rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Budapest, Szent István Társulat, 2010. (Rendtörténeti konferenciák, 6.) 738 old.
Recenziók 149 BÁN Hí DY Vajk A piarista rendházak 1852. évi érseki vizitációjá- nak tanulságai című tanulmányának első részében bemutatja az apostoli vizitáció lefolytatásának módszereit. A második részből kiderül, hogy az 1852. évi vizitáció és annak eredményei, illetve következményei létfontosságúak lettek a magyarországi piarista rendtartomány fennmaradása és jövője szempontjából. Horváth Gábor A magyaróvári piarista rendház története cimű tanulmányában egy piarista rendház mindennapjaiba kapunk betekintést az első világháború előtti és alatti időszakból. Olvashatunk a rendtagok mindennapi életéről, szentmisék rendjéről, a megyéspüspökkel való kapcsolattartásról, továbbá a rendtagok egymáshoz és a házfőnökhöz való viszonyáról, esetleges belső ellentétekről. Betekintést kapunk a rendház pénzügyeibe, anyagi nehézségeibe, továbbá a háború alatti megpróbáltatásokba. Takács Ádám A magyar piaristák a Tanácsköztársaság idején című tanulmánya az 1919-es kommunista hatalomátvétel alatti intézkedések piaristákra gyakorolt hatásait vizsgálja. A Tanácsköztársaság intézkedései közül kettő érintette súlyosan a piaristákat: az egyház és az iskola szétválasztása, illetve az államosítás. Azonban a kommunista uralom mindössze 133 napja, továbbá a rendeletek végrehajtásáért felelős személyek hozzáállása, személyisége nagyban befolyásolta a rendházak, iskolák és az egyes rendtagok sorsának alakulását. A nagyobb probléma a Tanácsköztársaság bukása után következett, amikor a rend erősen megtépázott belső egységét és hitelességét kellett helyreállítani. Sági Norberta A kecskeméti piaristák példamutató gazdálkodása Pozsgay Rezső házfőnök irányítása idején (1920-1936) című tanulmányában egy piarista mintagazdaság működésébe kapunk betekintést. Pozsgay Rezső házfőnöksége idején és az azt követő öt évben a gazdaságban az adott körülmények és lehetőségek között a piaristák a legjobb eredményeket tudták elérni. A siker egyik kulcsa az volt, hogy a házfőnök a gazdálkodást évszázados hagyományokra alapozva és a kor fejlett eszközeit, illetve eljárásait alkalmazva szervezte meg. A másik pedig, hogy a rendfőnök támogatását is élvezte, aki lehetővé tette, hogy a bevételek a gazdaság forgótőkéjét képezzék, így megteremtődött az anyagi alap a fejlesztésekre. A kecskeméti piarista gazdaság mind a környék, mind pedig az utókor előtt értékes példaként áll. Bank Barbara A debreceni piaristák, avagy Sörlei Zsigmond és társai perének története című tanulmánya elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található elsődleges források felhasználásával mutat be egy, a Rákosi- rendszerben sajnos mindennaposnak mondható, egyházi személyek ellen indított koncepciós eljárást. Sörlei Zsigmondot és hét rendtársát minimális anyagi értékű, még egy koncepciós per során is alig bizonyítható sikkasztás miatt ítélték összesen több év börtönre.
