Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Molnár Sándor Károly: Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009. 163 old.

132

Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010)

A kötet legnagyobb hiányosságai a bevezető részében találhatóak. Talán szerencsés lett volna bővebb kortörténeti ismertetést adni a dokumentum születésének körülményeiről. Szinte csak az egyházi életet érintő eseményeket említ a szerző. AIII. Birodalomban 1933-1934-ben végbement események ismeretét magától értetődőnek tekinti. Az általános történelmi ismeretek közül mégis érdemes lett volna bővebben ismertetni Adolf Hitler hatalomra jutása és hatalma megszilárdításának, valamint az ellenzékével való leszámolásának legfontosabb mozzanatait. A forrás megszületése után következett a „hosszú kések éjszakája” 1934. június 29-30-án, amikor Adolf Hitler kinyilvánította, hogy nem tűr el semmiféle politikai ellenzéket, és teljes lojalitást vár el az országában lakóktól. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat e véres, brutális leszámolás előtt egy hónappal keletkezett.

Az utalásszerűén megemlítésre került dokumentumok a III. Birodalom kezdeti időszakába engednek bepillantást, így a „Német Keresztyének tíz tézise, 1933. május 6.,20 a »Jung-Reformatorische

(Online: http://www.ekd.de/download/EKDBarmen.pdf - 2010. február.); Weber, Friedrich: Kirche zwischen Staat und Bekenntnis. 75 Jahre Barmer Theologische Erklärung. Wolfenbüttel, 2009.; Die Barmer Theologische Erklärung. Einführung und Dokumentation. Hrsg.: Heimbucher, Martin - Weth, Rudolf. Neukirchen, 2009.; Begründete Freiheit. Die Aktualität der Barmer Theologischen Erklärung. Hrsg.: Heimbucher, Martin. (Evangelische Impulse, Band 1.); Krötke, Wolf: Barmen - Barth - Bonhoeffer. Beiträge zu einer zeitgemäßen christozentrischen Theologie. Bielefeld, 2009. (Unio und confessio. Bd. 26.)

20 A fordításnál felhasznált szöveg megjelent: Niederdeutesche

Kirchenzeitung, 1933. május 4. 182-183. P4 átvette: Bekenntnisschriften des Jahres 1933.144-145. p.

„A Német Keresztyének hitmozgalmának alapvonásai.

1 , »Lutheri elveken nyugvó Evangélikus Birodalmi Egyházat (Evangelische Reichskirche)« akarunk a református gyülekezetek részvételével, amelyeknek garantáljuk önállóságukat.

2., Nem akarunk államegyházat (Staatskirche), de nem akarunk olyan egyházat sem, amely állam az államban, hanem egy Evangélikus Birodalmi Egyházat (Reichskirche), amely elismeri a nemzetiszocialista állam elsőségét hitéletben és az evangéliumot a III. Birodalomban hirdeti.

3., Az Evangélikus Birodalmi Egyház a német keresztyének (Deutsche Christen) egyháza, ez azt jelenti, hogy az árja keresztyéneké. Az elkövetkezendő időkben a német keresztyének (DC) a külföldön élő németekkel is kapcsolatot tartanak. Az idegen fajúak között az evangélium hirdetésének lehetősége a külmisszió feladatkörébe tartozik.

4., Az így létrejött Birodalmi Egyház nem lehet sem a reakció, sem a demokratikus-parlamentáris zsinat melegágya.

5., Az Evangélikus Birodalmi Egyház a nép bizalmából jön létre, és azt a birodalmi püspök (Reichsbischof) vezeti.

6., Az Evangélikus Birodalmi Egyház ne tagolódjon többre, mint 10 egyháztartományra (Kirchenland), amelyeknek az élén egy-egy tartományi püspök (Landesbischof) áll.