Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Molnár Sándor Károly: Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009. 163 old.
Recenziók 131 politikusok, akadémikusok stb.) a jelenkori kihívásokra adott és adható válaszait. (Például egyház-állam kapcsolata, politika és egyház kapcsolata, bioetika, társadalomban betöltött feladat és funkció, fenntarthatóság kérdése, élet védelme, szélsőséges szellemi irányzatok és más aktuális kérdések kapcsán.) A Barmeni Teológiai Nyilatkozat V. tételéhez („helyes munkamegosztás egyház és állam között”) még egy külön megjegyzést is fűzött a szerző, melynek a Néhány megjegyzés igehirdetőknek és igehallgatóknak a „politika, nemzet, nemzetpolitika a szószéken” témakörhöz önmagáért beszélő címet adta. (107-110. p.) Ebben a fejezetben a témával kapcsolatos részletes és a legújabbak közé tartozó német homiletikai szempontrendszerek kerültek bemutatásra. Ennek a fejezetnek a summáját a szerző az első mondatban foglalta össze: „A közélet eseményeire, jelenségeire szükséges reflektálni az Ige fényében, csupán ennek a fordítottja nem következhet be” (107. p.). A kötet utolsó része a Barmeni Teológiai Nyilatkozat magyarországi hatásáról ad rövid ismertetést, elsősorban a debreceni teológiai tanárok és diákjaik kapcsán, és különösképpen kiemeli ifjabb dr. Varga Zsigmond (1919-1945) mártírhalálát, akit magyar Bonhoeffernek is nevez Fekete Károly. A dekrétum utóéletéhez tartozik a magyarországi lelkészek és világiak által 1955-ben megfogalmazott Hitvalló Nyilatkozat, amelyet németre Ritoók Zsigmond fordított le. A Hitvalló Nyilatkozat jelentőségét mutatja, hogy a legújabb német nyelven megjelent, a magyarországi protestantizmus történetét bemutató egyetemi tankönyvben is szerepel e dokumentumra való hivatkozás, melynek alapját a Barmeni Teológiai Nyilatkozat adta.16 A Hitvalló Nyilatkozat megszerkesztése különösen fontos jelentőségű annak ismeretében, hogy 1956. július-augusztusában az Egyházak Világtanácsának Központi Bizottsága a hermetikusan elzárt Galyatetőn ülésezett, és ezen keresztül juthatott el a dokumentum Nyugat-Európába. Az 1955 és 1958 közötti időben a Hitvalló Nyilatkozat mellett több más fontos írás is készült.1? Ezen dokumentumok az 1989-es változásokig meghatározóak voltak, amire a hivatalos egyházi vezetők állandóan reflektáltak.18 19 A tárgyalt kötettel közel azonos időben megjelent legújabb német nyelvű kiadványok szerkesztői törekedtek arra, hogy az ismeretterjesztő kötetek mellett, szép számmal legyenek tudományos igényű elemző és szövegkritikai szakmunkák is.1« 16 Fitschen, Klaus: Protestantische Minderheitenkirchen in Europa im 19. und 20. Jahrhundert. Kirchengeschichte in Einzeldarstellungen, IV/4. Leipzig, 2008.129. p. 17 VÁLYi Nagy Ervin: Isten vagy történelem; Ravasz László 1956 nyári Memoranduma; A Magyar Református Egyház útja. 18 A legfontosabb teológiai kérdések vizsgálata során ezt részletesen bemutatja: Bogárdi Szabó István: Egyházvezetés és teológia a Magyarországi Református Egyházban 1948 és 1989 között. Debrecen, 1995. (Societas et ecclesia 3.) 19 75 Jahre Barmer Theologiesche Erklärung. Eine Arbeitshilfe zum 31. Mai 2009. Bad Münder, é.n.
