Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Molnár Sándor Károly: Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009. 163 old.

Recenziók 127 történettel foglalkozó oktatók úttörő munkája, amit bizonyítanak az OTDK-s dolgozatok és doktori disszertációk témaválasztásai. Az elmúlt két évtized alatt azonban nem merült fel a legfontosabb bevezetéstani kérdés újragondolása: Mi az egyháztörténet és annak feladata? Sajnála­tos módon a rendszerváltoztatás óta erre a kérdésre csak elvétve vála­szoltak tudományos megalapozottsággal magyar kutatók.? Nyugat-Európában egy újabb egyháztörténetírási modell honoso­dott meg. Az újabb bevezetéstani tankönyvek az egyháztörténetet már két fő részre osztják, úgymint egyház- (intézmény-) és dogma- vagy teológiatörténet (szellemtörténet, filozófiatörténet). Természetesen e két főrész még további al részekre tagolódik, de kitételként szerepel mindenütt a szervezeti és a szellemi résznek a kutatásba való bevoná­sa.* 8 A dogmatikatörténet Magyarországon, annak felekezeti kötöttsége miatt szinte érintetlen területként maradt meg a teológusoknak, pedig ezen keresztül a történelem- és társadalomtörténészek sokkal ponto­sabb képet alkothatnának egyes csoportok valós mozgatórugóiról és céljairól. Ezáltal differenciáltabb képet kaphatnának az elért vagy csak óhajtott eredmények értékeléséről, esetlegesen az egyes csoportellenté­tek okainak feltárását segíthetné. Sajnos hiányoznak azok az alapkuta­tások, amelyekből nyilvánvalóvá válthatna, miként érték el a magyar történelmi felekezeteket a kívülről érkező teológiai hatások és azokat hogyan alkalmazták saját egyházuk és azon keresztül a magyar társada­lom formálására, hasznára.9 Az újabb német szakirodalomban már előkerül a társadalomtörté­net és az egyháztörténet módszertanának és eredményeinek egymás mellé illesztése, ami újabb, részletgazdagabb társadalmi kutatásokhoz vezet. Ezek közé tartoznak az ún. kegyességtörténeti kutatások.10 Ami­kor a vallásosság kérdése kerül előtérbe, akkor hirtelen olyan sztereotí­? A 20. században csak két „elméleti” kötet készült a protestáns egyháztörténetírásról: Révész Imre: A tudományos egyháztörténetírás. Ko­lozsvár, 1913. (A szerző bölcsészdoktori értekezése.); Csohány János: A tör­téneti kutatás és feldolgozás módszere. Debrecen, 1995. Több cikkben, ta­nulmányban utaltak már rá, hogy szükség lenne ennek a kérdésnek az újragondolására, a legújabb történetelméleti kutatásoknak egyháztörténetre gyakorolt hatásának a bemutatása mellett, de ez eddig elmaradt. 8 Markschies, Christoph: Arbeitsbuch Kirchengeschichte. Tübingen, 1995.7. p. 9 Fontos kutatási téma például a jogtörténet és a dogmatika egymásra hatása. Az egyházak jogtörténeti előadásai megegyeznek a következő hármas jogfor­rási felosztásban: Szentírás, Zsinatok döntései (I-VIII. ún. ökumenikus zsi­nat) és/vagy hitvallási iratok, valamint az általános jogforrások. Az újabb doktori disszertációk közé tartozik az a munka, melyben a protestáns hit­vallási iratoknak az európai jogra való hatását mutatta ki: Büning, Markus B.: Bekenntnis und Kirchenverfassung, Europäische Hochschulschriften. Reihe II. Rechtwissenschaft, Bd. 3371. Frankfurt am Main - Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Wien, 2002. 10 Gleixner, Ulricke: Pietizmus und Bürgertum. Eine historische Anthropologie der Frömmigkeit Württemberg 17-19. Jahrhundert. Mit 32 Abbildungen. Göttingen, 2005.

Next

/
Thumbnails
Contents