Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Molnár Sándor Károly: Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009. 163 old.
Recenziók 127 történettel foglalkozó oktatók úttörő munkája, amit bizonyítanak az OTDK-s dolgozatok és doktori disszertációk témaválasztásai. Az elmúlt két évtized alatt azonban nem merült fel a legfontosabb bevezetéstani kérdés újragondolása: Mi az egyháztörténet és annak feladata? Sajnálatos módon a rendszerváltoztatás óta erre a kérdésre csak elvétve válaszoltak tudományos megalapozottsággal magyar kutatók.? Nyugat-Európában egy újabb egyháztörténetírási modell honosodott meg. Az újabb bevezetéstani tankönyvek az egyháztörténetet már két fő részre osztják, úgymint egyház- (intézmény-) és dogma- vagy teológiatörténet (szellemtörténet, filozófiatörténet). Természetesen e két főrész még további al részekre tagolódik, de kitételként szerepel mindenütt a szervezeti és a szellemi résznek a kutatásba való bevonása.* 8 A dogmatikatörténet Magyarországon, annak felekezeti kötöttsége miatt szinte érintetlen területként maradt meg a teológusoknak, pedig ezen keresztül a történelem- és társadalomtörténészek sokkal pontosabb képet alkothatnának egyes csoportok valós mozgatórugóiról és céljairól. Ezáltal differenciáltabb képet kaphatnának az elért vagy csak óhajtott eredmények értékeléséről, esetlegesen az egyes csoportellentétek okainak feltárását segíthetné. Sajnos hiányoznak azok az alapkutatások, amelyekből nyilvánvalóvá válthatna, miként érték el a magyar történelmi felekezeteket a kívülről érkező teológiai hatások és azokat hogyan alkalmazták saját egyházuk és azon keresztül a magyar társadalom formálására, hasznára.9 Az újabb német szakirodalomban már előkerül a társadalomtörténet és az egyháztörténet módszertanának és eredményeinek egymás mellé illesztése, ami újabb, részletgazdagabb társadalmi kutatásokhoz vezet. Ezek közé tartoznak az ún. kegyességtörténeti kutatások.10 Amikor a vallásosság kérdése kerül előtérbe, akkor hirtelen olyan sztereotí? A 20. században csak két „elméleti” kötet készült a protestáns egyháztörténetírásról: Révész Imre: A tudományos egyháztörténetírás. Kolozsvár, 1913. (A szerző bölcsészdoktori értekezése.); Csohány János: A történeti kutatás és feldolgozás módszere. Debrecen, 1995. Több cikkben, tanulmányban utaltak már rá, hogy szükség lenne ennek a kérdésnek az újragondolására, a legújabb történetelméleti kutatásoknak egyháztörténetre gyakorolt hatásának a bemutatása mellett, de ez eddig elmaradt. 8 Markschies, Christoph: Arbeitsbuch Kirchengeschichte. Tübingen, 1995.7. p. 9 Fontos kutatási téma például a jogtörténet és a dogmatika egymásra hatása. Az egyházak jogtörténeti előadásai megegyeznek a következő hármas jogforrási felosztásban: Szentírás, Zsinatok döntései (I-VIII. ún. ökumenikus zsinat) és/vagy hitvallási iratok, valamint az általános jogforrások. Az újabb doktori disszertációk közé tartozik az a munka, melyben a protestáns hitvallási iratoknak az európai jogra való hatását mutatta ki: Büning, Markus B.: Bekenntnis und Kirchenverfassung, Europäische Hochschulschriften. Reihe II. Rechtwissenschaft, Bd. 3371. Frankfurt am Main - Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Wien, 2002. 10 Gleixner, Ulricke: Pietizmus und Bürgertum. Eine historische Anthropologie der Frömmigkeit Württemberg 17-19. Jahrhundert. Mit 32 Abbildungen. Göttingen, 2005.