Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története
114 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) lányukkal 1936 szeptemberében költöztek. (1937 elején továbbköltözött a szomszédos Zók községbe.) Fél évre rá még egy családot búcsúztatott a döbröközi gyülekezet: 1937. elején Szili Mátyás (1891-1981) a köny- nyebb megélhetés végett feleségével Dora Varga Terézzel, négy fiukkal és a nagyszülőkkel, Szili Lászlóval és Jankó Juliannával szintén Bicsérdre költöztek. Összesen 16 fővel csökkent ekkor a gyülekezet közössége. „Szécsey János nem örült a két család elköltözésének” - emlékezik vissza Dora Varga Pál lánya, Dóczi Győzőné Teréz. A kapcsolat azonban nem szakadt meg teljesen. A rendszeres téli evangé- lizációkra, illetve a nyári, augusztusi csendesnapokra Dora Vargáék és Sziliék visszalátogattak Döbröközre.33 A döbröközi metodisták ünnepnapokon két alkalommal is tartottak istentiszteletet, délelőtt és délután. Vasárnaponként a délelőtti és délutáni istentisztelet közötti időben, az ebédről visszasiető gyerekekkel alkalomszerűen a lelkész foglalkozott, ezeket a foglalkozásokat hívták vasárnapi iskolának. Ami a gyülekezet létszámát illeti: a harmincas években a kápolnában 30 fő körüli volt a metodista gyülekezet, az ötvenes évek végén 50-en is lehettek. Elmondható, hogy nem sokan tartoztak a gyülekezethez, mert a községben sokan tartottak a katolikus pap dorgálásától. „Télidőben csütörtökönként a házaknál bibliaórák voltak, amibe a szomszédok is bekapcsolódtak. Olyan sokan voltunk, hogy sokszor a szomszédoktól áthozott székek is kevésnek bizonyultak, az ágy két oldalára deszkát hoztak be a férfiak, így az ágyra két sorban ültek az emberek, az ágyon és mögöttük a deszkán.” Dobos János lelkész mellett Szabó Andor volt a segédlelkész 1948 és 1950 között. Dobos Jánost Zimre Gyula követte a Dombóvári Körzet vezetésében. A gyülekezet országos hírű különleges ünnepe volt évenként az augusztus 20-i, Szent István-napi csendesnap. A nyári találkozót évtizedekkel korábban konferenciának nevezték, s kezdetben két napig tartott. A találkozóra, amelyet már az 1940-es évek elején is megtartottak, az egész országból érkeztek metodisták. A résztvevők a jó időben rendszerint kihasználták a kápolna melletti kert fáinak hűvösét, a diófákat Dora Varga Pál ültette. (A kert nagy fenyőfája és a szilvafák elöregedés miatt kerültek kivágásra.34) Többször előfordult, hogy egy- egy alkalomra az iskolából kérték kölcsön a táblát, amelyet a tanító szívesen átadott a metodisták számára.-'« 33 34 35 33 Dóczi Győzőné közlése. Édesapja, Dora Varga Pál papíron egyébként római katolikus volt. Ki akart iratkozni a katolikusoktól és a metodistákhoz szándékozott beiratkozni. Ezt a szándékát elmondta Szécsey Jánosnak. Akkor még Magyarországon nem volt hivatalosan metodista egyház, ezért Szécsey válasza az volt, hogy a reformátusokhoz kell beiratkoznia, de oda Pál nem akart. 34 Dóczi Győzőné (született: Dora Varga Teréz): Ami a Döbröközi Csendesnapról kimaradt. 2005. 35 A Döbröközi Metodista Kápolnában dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor (1889- 1966) is tartott előadást.
