Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története

A Döbröközi Metodista Gyülekezet története 113 napra meg már az énekkarban énekeltem. [...] Azóta engem időjárás, hangulat, munka nem tartott vissza istentisztelettől. [...] A legnagyobb kincsem azután az Úr Jézus volt.” - vallja Annuska. Sokan látták, hogy odajár, s ezért kicsúfolták. Kibeszélték, mert oda volt az öregasszonyok között. De a gyülekezet akkori tagjai és látogatói között voltak középko­rúak, házasok és idős férfiak is. Az ifjúság ekkor kb. 6 főből állt,3' gye­rekek is voltak. Ez év nyarán Annuska már az Országos Ifjúsági Konferenciára is el tudott jutni a Tolna megyei Györkönybe. Az akkori dombóvári lelkész­szel a körzetből n-en utaztak. A nyári konferenciáról hazatérve a döbröközi imaházban is tartottak „morzsaszedést”, amelyen a résztve­vők számolhattak be élményeikről, megtapasztalásaikról. Annuska tagfelvételére az 50-es évek első felében került sor: ő volt a legfiatalabb a 7 jelentkező közül, akik között édesanyja is jelen volt. (Virág Ferencné, született Király Katalin, 1903.) A tagfelvételi ünnep idején a körzetet már Dobos János lelkész vezette, aki 1941-ben követte Schmidt Jánost a körzet irányításában. A vasárnapi iskola vezetője később Annuska lett 15-20 gyerekkel. Karácsonykor előfordult, hogy 30 csomagot is készítettek a gyermekeknek.32 „S miből tanítottam a gyerekeket? A Bibliából természetesen és Wladár Antónia, metodista lelkész küldött Budapestről tanítói segédanyagokat, hogy mit mondjak el a gyerekeknek.” Virág Anna Szili Mátyás ifjú feleségeként 1959-ben költözött át a Baranya megyei Bicsérdre. Annuska elköltözése után a gyülekezeti gyerekekkel a megözvegyült Szili Imre (1898-1988) második felesége, Vilma foglalkozott. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy 1959. március 30-án a döbröközi metodista kápolnában dupla esküvő volt, két pár vállalta Isten és a gyülekezet előtt az egymás iránti hűséget: a fiatal párként Szili Mátyás Bicsérdről a döbröközi Virág Annával, az „életesebb” párként nagybátyja, a döbröközi metodista gyülekezet egyik laikus elöljárója, Szili Imre a fővárosból a Szőlő-hegyre költöző Vilmával. Két évtizeddel korábban, az 1930-as évek második felében a gyüle­kezetből már többen elköltöztek Bicsérdre. 1936-ban Dora Varga Pál (1883-1966), a hatgyermekes családfő látta jobbnak a lakóhely­változtatást. Az elköltözést alapvetően két ok indokolhatta: egyrészt nagy valószínűséggel a hívőségük miatt a faluban többszörösen átélt „elnyomás”, másrészt a megélhetés, a gyerekeinek Bicsérden ugyanis nagyobb földdarabokat tudott biztosítani. Eladta a szőlőhegyi házát, a döbröközi határban levő földjeit, és Bicsérden vásárolt házat, valamint földet. Dora Varga Pál és felesége, Szili Mária a három fiukkal és három * 3 31 Köztük volt Hábel Rózsika és lánytestvére, Riba Márta és testvére Riba Gizella, valamint Virág Anna. 32 A gyerekek közül név szerint visszaemlékezik a következőkre: Balázs Gizi, Kapinya Magdi, Fehérvári Gizi és testvére Kati, Szabó Karcsi, valamint test­vérei Jenő és Mária, az erdő mögötti Kispusztáról - ami kb. 3 km-re volt a településtől - Kriszt Dóra, valamint testvérei Pisti, János és Zsuzsi.

Next

/
Thumbnails
Contents