Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története
112 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) ták őket, amiből kiderül, hogy nem is ismerték a közösséget, vélhetően baptistáknak gondolták azt.2? A más vallásúakat a településen „nem szerették, mert nagy katolikus község volt”. Dóczi Győzőné (született: Dora Varga Teréz) egy esztendővel korábban, 1929-ben született Döbröközön. A Dombóvári Körzet lelkésze, Schmidt János keresztelte a metodista hívő Gőrhes család házában. Az üldöztetésekre Dora Varga Teréz több esetet is felidéz: „A vasúti őrháznál lakott egy hívő család. A katolikus pap mondta egyszer: van az őrháznál egy asszony, nem volna kár magyar borsos tömjénnel fölfüstölni.” „Riba Antal a katolikus templomban hallotta, a pap Jézus rühes birkáinak nevezte a hívőket.” Teréz ikernővéreit, az 1918-ban született Mariskát és Katót a szőlőhegyi iskolában a tanító gyakran bántotta. „Hermi elmondta, hogy hányszor kikaptak a lányok az iskolában, a tanító minden hétfőn megkérdezte a tanítás kezdetekor: »Na, ki volt a hívőknél?« Fel kellett állniuk, és valami megtorlásban részesültek: Úgy sajnáltam a lányokat, hogy annyiszor kikaptak.” A Dora Varga gyerekek szüleik megélt hitét látva felvállalták „hívőségüket”, mégha az retorzióval is járt.27 28 29 Gyermekkorában a Virág család elhagyta Döbröközt, Baranya megyébe költöztek, az Abaliget melletti Tekerespusztára. Az államosításkor visszaköltöztek, mert „ott volt a mi igazi otthonunk”. Annuska hadiárva lett, édesapja a háborúban hunyt el. Ugyanabban az évben még két haláleset történt a családban. A nővére, a 23 éves Mariska megbetegedett, majd meghalt, valamint az ő 3 éves kislánya, Irmuska is. „Gyógyszert nem lehetett kapni, háború volt.” Annuskát nagymamája, Virág Ferencné (született Kristóf Teréz, aki férjével együtt az első metodista gyülekezethez tartozott2?1) vitte el a háború után, 1949 januárjában a téli evangélizációs alkalomra, amelyen Zimre Gyula lelkész szolgált, de Szécsey János is ott volt éppen gyülekezetlátogatáson, akkor már szuperintendensként. Szerdai nap volt, amikor újra találkozott a metodistákkal a Cserénfai utcai kápolná- ban.3° A gyülekezet éppen énekelt, Szécsey János lelkész a szószéken széttárt karral, ragyogó arccal dicsőített: „Dicső személyed, mely velem jár, / Fényt szór utamra, égi fényt...” Az ének utolsó mondata ütötte szíven: „Hol te nem vagy, én sem leszek...” Ekkor történt meg benne a döntés. Az evangélizáció folytatódott napról napra szombatig, „vasár27 A „pappisták” kifejezést Szili Mátyásné, a „bakpisták” kifejezést Dóczi Győzőné közölte. 28 Dóczi Győzőné közlése. Hermi, Dóczi Győzőné unokatestvére, Szili Hermina (szül. 1919). Egy másik unokatestvérére, Szili Józsefre ugyancsak a „hívősé- ge” felvállalásával emlékszik Dóczi Győzőné. „Szili Jóska a szőlőhegyi susztertől tanulta a mesterséget, és mint kis inas gyakran sötétben jött haza. Az utcán a sötétben a gyülekezeti énekeket énekelte. Anyám örült, hogy Jóska keresztyén énekeket énekelt az utcán, és nem szégyellte azokat.” 29 Mindketten szerepelnek a gyülekezet tagjairól készült 1928-as fényképen. Magyarországi Metodista Egyház Levéltára 3° Az utca hétköznapi neve Róka utca volt.
