Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marosi István: Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában
Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában 45 Beregkövesd és filiái,45 Makarja és fikája,«6 Falucska és filiái.«/ Az 1915- ös schematismus szerint Beregkövesd filiái leválnak, s Falucska emelkedik parókia rangra. Alsóremete három filiája pedig (Beregújfalu, Nagybereg, Kígyós) a Tiszaháti járás területén volt. A mezőhomoki egyházközség filiái közül pedig Beregdaróc a mezőkaszonyi járáshoz tartozott államilag. Az egyházi beosztás szerint a Beregszászi Esperesi Kerület két területi és nyelvi egységből tevődött össze. A kétféle liturgikus nyelvű (magyar és ruszin) egyházközségek a Tiszaháti járásban a beregi hegyektől, illetve a Szernye-mocsártól északkeletre lévő teljesen ruszin nyelvű egyházközségektől elkülönült. Ezen a területen Felsőremete jelentett kivételt, ahol az említett összeírás ruszin és magyar nyelvet jelöl a liturgia nyelveként.«« A Tiszaháti járáson következésképpen a Beregszászi Esperesi Kerületen kívül is voltak még kétnyelvű, magyar és ruszin egyházközségek, amelyek a munkácsi (politikai) járásban és a Munkácsi Esperesi Kerületben helyezkedtek el. Ezek az 1915-ös schematismus alapján a következőek voltak: Gorond és filiái,«9 Munkács és filiái.* 60 Az egyházi összeírásokból nem lehet eldönteni, hogy ezekben az egyházközségekben milyen arányban voltak magyar és ruszin anyanyelvűek. A 4. ábra a népszámlálások, helységnévtárak és schematiz- musok alapján megpróbál egy összevetést tenni. A szemléltetésnek nagyon jó példája, mert az arányokat megfelelően érzékelteti. Az összlakosságra vonatkozó adatokat a népszámlálások és helységnévtárak61 jegyzékéből vettük, az egyházi adatokat pedig az egyházmegyei összeírásokból (schematismus). Ugyanezek az összeírások az 5. ábra diagrammja alapján százalékos arányban mutatja, hogy Bereg vármegye összlakosságához képest a görög katolikusok száma több mint 50 %-ot tett ki 1869 és 1921 között. A táblázatok számadatai mutatják, hogy a vármegyében a kiegyezés után folyamatosan nőt a hívek száma egészen az 1910-es összeírásig, szemben a Tiszaháti járással, ahol azonban alig látható növekedés. Bereg vármegye görög katolikusai tekintetében 1921-ben 1910-hez képest van egy jelentős lélekszámcsökkenés. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a trianoni döntés után sokan áttelepülnek a „Csonka«5 Beregpálfalva, Falucska, Komlós. «6 Bárdháza. «7 Beregpálfalva és Komlós. «8 Schem. 1915. 45. p. «4 Beregsom, Csonkapapi, Hetyen, Izsnyéte, Kisgut, Mezőkaszony, Nagygut, Rafajnaújfalú, Zápszony. 60 Alsóschönborn, Derczen, Felsőkerepecz, Fornos, Munkácsváralja, Pósaháza, Várpalánka. 61 Magyarországon az 1873-as évtől adnak ki helységnévtárat. Ezekben időnként jelzik valamelyik népszámlálásnak az adatát. A helységnévtárak közül 1873-1912 közötti 12 kötet van digitalizálva, melyek megtalálhatóak a httn://konwtar.ksh.hu/ honlapon.
