Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marosi István: Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában

Görög katolikusok Beteg vármegye Tiszaháti járásában

41

házi vonzáskörzet tekintetében mindig a később kialakuló Tiszaháti járás görög katolikusságához tartozott.

Az 1877-es helységnévtár2? 7 járást jelöl Bereg vármegyében: Beregszászi első-,27 28 Beregszászi második-,2 *« Kaszonyi-,3° Munkács-latorca balparti-, Munkács-latorca jobbparti-, Felvidéki-, Vereckei járás. Az 1882-es helységnévtár jelöli először a Tiszaháti járást, összevonva benne a két beregszászi járást.31 32 33 34 Ugyanez a beosztás van az i888-as32 és i902-es33 helységnévtárban is. Az igo2-es34 pedig már az öt járás mellett két (Munkács és Beregszász) rendezett tanácsú várost jelöl. Emellett körjegyzőségek szerint ossza fel a járásokat. A Tiszaháti járás nyolc körjegyzősége oszlik: Benei-, Gulácsi-, Macsolai-, Makkosjánosi-, Nagybégányi-, Nagyberegi-, Surányi-, Vásárosnaményi körjegyzőség.

A vármegye ipara nagyrészt a két rendezett tanácsú városra összpontosult. A 19. század végére még Volócon, Szolyván, Őrhegyalján vannak ipari létesítmények. A ruthén, vagy hegyvidéki akció lényege arra irányult, hogy mintagazdaságok és egyéb segélyezések megvalósítása által földhöz és munkához juttassák a ruthén lakosságot. A vasúthálózat fejlesztése is erre irányult. A Munkács-Kisszolyva országhatár útvonalat 1887-ben a Tiszahátot átszelő Ungvár-Csap-Bátyú- Beregszász-Nagyszőlős-Királyháza vasútvonalhoz kapcsolták. S újabb hegyvidéki részeket kapcsolt be az 1907-11 között megépült két gazdasági - Beregszász-Kovácsrét, Beregszász-Szajkófalva - vasútvonallal.

A gazdaság élénkítésére lényegében a felvidéki járásokban volt igen nagy szükség. Az alföldi járásokban és megyékben nem volt akkora a fölhiány és szociális elmaradottság. Ezeken a részeken is voltak Schönborn birtokok, de nagyobb és használhatóbb földterületekkel rendelkeztek az emberek, mint a hegyvidéken. így az alföldi járásoknak, ahol a magyarok laktak, teljesen más problémákkal kellett megküzdeniük, ami magával hozta a mentalitás, a lelkiség hegyvidékitől eltérő jellegzetességeit és problémáit is.

27 A Magyar Korona országainak helységnévtára. Szerk.: Kollerffy Mihály. Bp., 1877.17-18. p.

28 Bakta, Balazsér, Bene, Bégány (Nagy), Bégány (Kis), Borzsova, Búcsú, Csetfalva, Déda, Gát, Homok, Jánosi, Kígyós, Kovászó, Macsola, Muzsaj (Nagy), Oroszi (Sáros), Újfalu (Bereg-), Végardó (Bereg-).

29 Asztély, Badaló, Csarod, Csorna, Fejércse, Gecse, Gergelyi, Gulács, Halábor, Hete, Jánd, Márok, Namény (Vásáros-), Papi (Márok-), Surány, Tákos, Tarpa, Tivadar, Ugornya, Vári.

3° Ide tartozott Daróc.

31 Tiszaháti, Kaszonyi, Munkácsi-, Felvidéki- és Vereckei járásokat jelöl: Kollerffy Mihály - Jekelfalussy József: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára. Bp., 1882.

32 Jekelfalussy József: A Magyar Korona országainak helységnévtára. Bp., 1888.18-19. p.

33 Jekelfalussy József: A Magyar Korona országainak helységnévtára. Bp., 1892. (továbbiakban: Jekelfalussy, 1892.) 18-19. P34 A Magyar Korona országainak helységnévtára. Bp., 1902. i23kk