Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marosi István: Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában
Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában 39 Pontosabban fogalmazva a ruszin nemzet, amely a 19. század második felében a pánszláv eszme látókörébe került, s mint támadási felület Magyarországra nézve is veszélyesnek bizonyult. A 20. század elején kialakult kárpátaljai schizmamozgalom egyértelműen politikai indíttatású volt. A hosszú 19. század második felében a ruszin nemzeti ébredésnek egy olyan kívülről irányított káros eszme- rendszere is megfogalmazódik, amelyet nem vallási, hanem politikai érdekek mozgattak. Egyértelműen érzékeli ezt a helyzetet a görög katolikus egyházvezetés is, amely papságával együtt a 19. században a ruszin szellemi felemelkedés egyik legfontosabb pillére volt. Bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy a galíciai behatás az unió óta problémát jelentett. A püspökök bécsi szinódusának (1773) is az egyik legfontosabb megoldandó kérdése volt az egyházi könyvek használata. A könyvek ugyanis szláv nyelvből lettek átalakítva a legszükségesebb változtatásokkal. Viszont soha nem volt belőlük elegendő, így Oroszországból érkezett az utánpótlás (egyéb egyházi irodalommal együtt), ami kellően szlávbarát (illetve oroszbarát) volt. Mária Terézia tesz ugyan kísérletet a probléma megoldására azzal, hogy felállítja a „Typographia Orientalis” nyomdát (1770), de a probléma teljesen nem oldódik meg.2s Az orosz behatásnak Bereg vármegyében inkább a hegyvidéki járásokban, területeken voltak hatásai. Valószínűleg azon nyelvi és kulturális kapcsolat miatt, amely a ruszin népet annak ellenére odakötötte a galíciai részekhez, hogy a magyar kormány többé-kevésbé próbálta annak lehetőségét keresni, hogy felzárkóztassa a térséget. A hegyvidéki akció is, melyet Firczák Gyula püspök (1892-1912) kezdeményezésére indított el a magyar állam, a terület gazdasági felemelésére irányult, s a földhözjutást segítette elő. Összegzésként megfogalmazhatjuk, hogy az Északkelet-Felvidéki görög katolikusság 19. századi története a magával hozott szláv nyelv és bizánci vallás ellenére integrálódik a magyar társadalomba. Ennek elsődleges megvalósítója a görög katolikus hierarchia. Az Egyház, amely szertartási nyelvében ugyan megtartotta a szlávot, mint az „oltár nyelvét”, de szellemiségében a Magyar Királyságba szocializálódott. A rutén nép ezért elsősorban a vallási ragaszkodása miatt egy furcsa kettősségbe kerül. Egyrészt a Magyar Királysághoz tartozónak tekinti magát, s erősen hat nyelvi fejlődésére a magyar hatás, másrészt viszont a szertartás nyelvében megtartott szláv nyelvet, amiért a kívülállók (a más vallásúak, s nem egyszer az állami vezetők is) idegen testként kezelik. A Tiszaháti járás kialakulása Munkánkban Bereg vármegye egyik járásával, a Tiszahátival foglalkozunk. Előzőekben általánosságban írtunk a vármegye görög katolikusai állapotáról, mely az akkor még 8 vármegyét magába foglaló Munkácsi 2s Vö.: PiRiGYi István: A magyarországi görög katolikusok története. II. Nyíregyháza, 1990. 7kk.
