Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Forgó András: Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen

Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen 29

Mária Terézia uralkodásának második felében kialakult vallás- és egyházfelfogásnak megfelelően.12 13 Sokáig nem volt módjuk az őket illető legfontosabb rendi előjogok gyakorlására sem, hiszen a rendi politika legfőbb fóruma, az országgyűlés évtizedekig nem került összehívásra. Az első alkalom, amikor felmérhetjük, mennyiben voltak képesek e jogaik érvényesítésére, az 1790-91. évi, Budára összehívott, majd Pozsonyba áthelyezett rendi gyűlés. A diéta hivatalos naplójának tanulmányozása - ekkortól válik gyakorlattá az országgyűlés hivatalos naplójának magyar és latin nyelvű kiadása - alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a három említett főpapnak nem okozott különösebb nehézséget azon rendi előjoguk érvényesítése, hogy részt vegyenek a diéta munkájában. A napló ugyanis az országgyűlésen megjelent főpapok között mindhárom görög katolikus püspököt említi: Bacsinszky András munkácsi, Bastasic Jozafát körösi és Darabant Ignác nagyváradi püspököket.‘3 A hivatalos napló azonban nem tájékoztatja olvasóját azokról a vitákról, amelyek az országgyűlés megnyitása előtt zajlottak.

A rendi országgyűlések kezdetét általában komoly előkészítő munkálatok előzték meg. Különösen így volt ez 1790-ben, hiszen huszonöt éve nem került sor diétára. Az ismert politikai mozgalmak mellett14 15 azonban technikai jellegű előmunkálatokra is szükség volt, melyet az uralkodóval együttműködve, neki rendszeresen referálva és tőle engedélyeket kérve, a Magyar Királyi Udvari Kancellária végzett. Az előkészítő munkálatok közül az egyik legfontosabbnak a királyi meghívók (regálisok) megszövegezése és kiküldése számított. E munkálatok közben merült fel az 1764-ben, az előző országgyűlés összehívásakor még nem létezett egyházi intézmények képviselőinek meghívása. Tisztségénél fogva a II. József uralkodása alatti egyházpolitikai harcokban edződött Batthyány József hercegprímás foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a kancellária is az ő véleményét kérte ki a vitás ügyekben. Batthyány érsek először 1790. április 29-én fordult a kancelláriához, az új latin rítusú püspökök és káptalanjaik« országgyűlési meghívása érdekében. Érvelésében többek között arra hivatkozott, hogy a püspökségeket — a szerzetesrendekkel ellentétben - a korábbiakban sem cikkelyezték be,

12 Vö. PiRiGYi, 1990. II. 7-14. p.

13 Naponként-való jegyzései az i79odik esztendőben felséges Ildik Leopold tsászár, és magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára, Szent Jakab havának ódik napjára rendelt, ’s Szent András havának 3dik napjára Posony királyi várossába által-tétetett, ’s ugyan ott, következő i79idik esztendőben böjt-más havának lßdik napján bé-fejezett magyar ország gyűlésének; mellyek eredet-képen magyar nyelven írattattak, és az ország gyűlésének fő-vigyázása alatt, hitelesen deák nyelvre fordíttattak. Buda, 1791. (továbbiakban: Naponként való, 1790-91.) VIII. p.

14 Marczali Henrik: Az 1790/91-diki országgyűlés. I-II. köt. Bp., 1907. (továbbiakban: Marczali, 1907.) 1.51-107. p.

15 A szintén Mária Terézia kezdeményezésére kánonilag felállított besztercei, rozsnyói és szepesi (1776), valamint a szombathelyi és székesfehérvári (1777) püspökségek főpásztorairól és székeskáptalanjairól van szó.