Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bartucz Mariann: "Minek a pap az ország gyűlésében?" Antiklerikális iratok az 1790/91-es országgyűlésen
„Minek a pap az ország gyűlésében?” 19 ják.34 Amennyiben magánszemély volt a megbízó - egyes feltételezések szerint gróf Forgách Miklós is ezek közé tartozott - elsősorban a hazai érdekeket tartották szem előtt, és a cél az ország rendjének olyan módon történő helyreállítása volt, amely már túllépett a Mária Terézia korabeli kereteken. Ilyen megbízásra dolgozott az általam kutatott egyik személy, Trenk Firgyes is, akinek egyik legismertebb műve, a Mérőserpenyő, a következő sorokkal indít: „Végy el a papságtól minden nyereséget. Meg-tagad azonnal, minden Istenséget. Templomot és Oltárt és minden Szentséget Le-ront, és falba rúg, minden kegyességet.”35 Hogy pontosan ki is fizetett neki írásaiért, azt csak találgatni lehet. A kalandos életű „poéta” saját maga által írt életrajza bővelkedik túlzó és kitalált elemekben, így nem feltétlen adhatunk hitelt neki.36 Saját állítása szerint Lipót személyesen bízta meg, ezt támasztja alá Wix Györgyné kutatása is. O megvizsgálta Trenk első kiadójának, Strohmayernek a levelezését, és az alapján jutott erre a következtetés- re.37 Eckhardt Sándor álláspontja - amelyet levéltári adatok támasztanak alá - azonban más. Szerinte megbízója gróf Forgách Miklós, a nemesi ellenállás egyik vezéralakja volt, és Trenket, mint ismert antiklerikális publicistát hívta meg Magyarországra azzal a céllal, hogy a diéta idején írásaival a klérus ellen lázítson.38 Összevetve a sokféle véleményt és álláspontot arra is következtehetünk, hogy mielőtt az uralkodó megbízta őt, magyar felkérések érkeztek hozzá, tehát lelkesen fogadták volna nálunk. Majd miután Lipóttól feladatot kapott és ténylegesen hazánkba érkezett, a megbízó urak elfordultak tőle, sejtvén vagy tudván az uralkodói befolyást, és e kapcsán népszerűségéből is veszített. Ám voltak, akikkel végig tartotta a kapcsolatot, ilyen volt Laczkovics János is, akivel az országgyűlés alatt ismerkedett meg, és végig segített neki abban, hogy megjelent műveire minél több előfizetőt toborozzon.39 A feltételezésektől függetlenül két dolog bizonyos. Élete tele volt viszontagságokkal, mindenhol csak a pénzt és az előrelépés lehetőségét 34 35 36 37 * 39 34 Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Tanulmányok a felvilágosodás korának magyarországi történetéből. Bp., 1978. 97-101. p. 35 Mérő serpenyő, mellyel a fejedelem és a papság hatalmát öszve-mérte Trenck ezer-hét-száz kilentzvendik esztendőben Julius Havában. H.n., 1790. 36 Trenck Frigyes báró emlékezetes élettörténete. Vál., ford.: Zsigmond Gyula. Bp., 1989. 37 DR. WIX GYÖRGYNÉ: Trenk Frigyes 1790. évi röpiratai. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1976-1977. Bp., 1979.121-163. P3® Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp., 1952. 86. p. 39 Benda, 1957.508. p.
