Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
144 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) lete, hanem a lelkészek és az egyházközségek életének a felügyelete is Volt.74 A felekezet legjelentősebb gyülekezete Budapesten a Dózsa György úton volt megtalálható, amely 1960-ban 130 tagot számlált. Tomi József egészen az 1957-es haláláig szolgálta lelkészként a gyülekezetét. Tomi halála után az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és a Dózsa György úti gyülekezet is komoly belső válságot élt át. A fővárosi gyülekezet átmenetileg ketté is szakadt 1958-ban. Tersánszki Rudolf irányítása alatt 30-40 fő maradt a régi épületben, míg a gyülekezet többi része néhány presbiter vezetésével Kőbányán tartotta pár évig az istentiszteleteit. A konfliktus hátterében az a gyanakvás is állhatott, hogy a negyvenes évek második felétől Tomi anyagi hasznot húzott a svájci és az amerikai adományokból.75 Az Őskeresztyén Felekezet Az Őskeresztyén Felekezet az ún. Csorba-féle egység felbomlása után a központi vezetését erősítette meg, illetve a gyülekezetek vezetőit és prédikátorait igyekezett egységes hitbeli látásra juttatni. A felekezet vezetőjének Sárkány Győzőt, országos felügyelőnek Sárkány Zoltánt, míg főpénztárosnak Jámbor Ferencet, a tanács tagjainak pedig Almássy Lajost és Farkas Mátyást választották meg. Átmenetileg tehát csökkent a Sárkány család befolyása. A hatékonyabb munkavégzés érdekében 1951. december í-jén központi irodát nyitottak Budapesten. Az irodát Gulyás István vezette.?6 Az országos vezetés súlyát jelzi a fele- kezeten belül, hogy az ötvenes évek elején az önkéntes adományokat a központhoz juttatták el. A gyülekezetek helyi költségeit pedig a perselyadakozásból fedezték. A központ kivételezett helyzetét tükrözi, hogy pénzügyi területen sem fektették le egyértelműen a gyülekezetek hozzájárulásának mértékét. Minden el nem költött pénzt a gyülekezeteknek a központba kellett küldeniük. A gyülekezeti elöljárók polgári foglalkozásuk mellett végezték szolgálatukat, és a körzeti elöljárók többségének is „világi” munkahelye volt.?? Sárkány Győző 1952-ben lemondott az elnöki tisztségről. Hátterében a Sárkány testvérek közötti konfliktus állt. Azt kifogásolták, hogy a körlevelek tartalmát nem beszélte meg velük.?8 Helyére Sárkány Mihályt választották meg ügyvezető titkárnak. Mellette egy vezetőségi tanács intézte az ügyeket. A tanács tagjai rajta kívül Sárkány Zoltán, Sárkány Lajos, Farkas Mátyás, Pozsgai József és Almássy Lajos voltak. Az új vezetőség továbbra is a szervezeti és tanításbeli egység kialakítását tartotta egyik kiemelt céljának. Legfontosabb eszköznek náluk is a havonta kiküldött körlevelek bizonyultak, amelyekben a hitelvi és a 74 * * * * 74 MÓL. XIX-A-21-C- 6-1968. 142. dob. ?5 Fábián József levele Ladó Józsefhez (1958. április 3.) [EPK.] ?6 Szigeti, é.n. 22. p. ?? Az Őskeresztyén Felekezet alakulásának és működési engedélyének ismertetése (1951. december 28.) [Sz.J.] ?8 Sárkány Győző levele Ungár Aladárnak (1959. július 27.) [Sz.J.]
