Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években 145 gyakorlati kérdésekről közölték tagjaikkal a legfontosabb tudnivalókat^ A következő tisztségviselő választásokra az Elnöki Tanács kibővített ülésén a SZÉT nyomására 1959. június 25-én került sor, amelyek lényegi változást nem eredményeztek a felekezet életében. Elnök továbbra is Sárkány Mihály maradt. A négy kerületi elöljáró tisztséget továbbra is a Sárkány-fivérek (Mihály, Zoltán, Győző, Lajos) tölthették be. Gulyás István maradt a szövetség adminisztratív lelkésze. Országos pénztárosnak Sárkány Zoltánt, helyettesének Gulyás Istvánt választották. Ezen kívül kerületenként 1-1 laikus tagot delegáltak a tanácsba. Sárkány Mihály megválasztását az 1959. szeptember 15-én megtartott konferencia is megerősítette.79 80 A konferencia még egy héttagú fegyelmi bizottságot is megválasztott.81 A vezetés összetételét nézve kitűnik a Sárkány fivérek dominanciája. Csupán helyetteseik jöhettek a családon kívülről.82 * 84 A felekezet „elitjében” - igazolvánnyal rendelkező igehirdetők - az 1959-es adatok szerint csak férfiak tartoztak, míg a „helyi elit” - gyülekezeti és csoport megbízottak - soraiban már nőket is találunk szép számmal (31%), de az arányszám nem éri el a társadalomban, vagy a gyülekezetben tapasztaltakat. Az „elit” kormegoszlásáról elmondhatjuk, hogy 75%-uk a középkorosztályból került ki, a 60 év felettiek csaknem 1/5 részt alkottak, míg a fiatalok aránya elhanyagolható (6%) volt.83 Tanításuk 1959-re tovább csiszolódott. Állami nyomásra - Thury Lajos „segítségével” - elkészítették a hitelvi és szervezeti szabályzatukat.81» Magyarországi keletkezésű közösségként, illetve állami elvárásnak megfelelően, a magyarországi egyházszervezetet minden külföldi testvérközösségtől függetlennek definiálja. A korábbi szervezeti szabályzathoz hasonlóan az országos és gyülekezeti tisztviselők mandátuma lemondásukig, fegyelmi úton történő elmozdításukig, vagy halálukig érvényben maradt. Csupán a tisztség megiiresedése esetén tartottak választásokat. Ez gyakorlatilag lemerevítette a felekezet életét minden szinten, mert nem biztosított kellő lehetőséget az alkalmas emberek tisztségbe juttatására, az alkalmatlan tisztségviselők eltávolítására, illetve a gyülekezet ügyeiben a tagság beleszólását minimalizálta. Az országos vezetőség esetében is változást figyelhetünk meg. A korábbi Missziói Tanács (tagjai összes országos elöljáró és minden igazolvánnyal rendelkező lelki munkás) nevét Elnöki Tanácsra változtatták. Utóbbi összetétele azonban módosult. Tagjai között a lelkészelnök, négy kerületi elöljáró, az országos központi iroda adminisztrátora, négy felszentelt lelkész, valamint négy laikus tag foglalt helyet. Mivel szerepe 79 Szigeti, é.n. 22. p. 80 MÓL. XIX-A-2i-d-oo2i-i96o. 81 Szigeti, é.n. 23. p. 82 Kerületi elöljáró helyettesek: Kriston Ferenc, Pozsgai József, Kurdi János és Kadarján Ervin voltak. 83 Az Őskeresztyén Felekezet kimutatása (1959). [R.Z.] 84 Az Őskeresztyén Felekezet „szervezeti és hitelvi” szabályzata, 1959. év (kézirat) [Sz.J.]
