Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon

A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években 143 bibliakörök számára íródott.?0 Az énekeskönyv végül 1959 májusában jelent meg hatezer példányban, de ugyanebben az évben további háro­mezret hozhattak forgalomba.?1 A svéd papírra azért volt szükség, mert az ÁEH csak úgy engedélyezte a kiadást, ha papírt is szereznek hozzá. A svéd kapcsolatok mellett az evangéliumi keresztyének a svájci pünkösdiekkel vették fel a kapcsolatot a hatvanas évek elején. Tőlük Bibliákat, illetve anyagi segítséget kaptak prédikátoraik anyagi támoga­tására. A kapcsolat felvételében és fenntartásában Ungár Aladár is se­gítséget adott a SZÉT részéről. A levelezésből kitűnik, hogy a svájciak más magyarországi pünkösdi irányzatok (Békefí, Tomi, Sárkányék) létezéséről is tudtak, és Fábiánék néhány mondattal, de a többi csoport szerepét csökkenteni igyekeztek előttük.72 Az Evangéliumi Pünkösdi Egyház Az Evangéliumi Pünkösdi Egyház élete az 1949/1950-es egyesült fele- kezetből való 1950. júliusi kilépésüket követően lényegében nem válto­zott. Az egyház vezetése Tomi József kezében maradt, és közvetlen munkatársai Búth Kálmán, Kovács János, Bernhardt Gyula, Kurgyis János és Horváth Sándor voltak. A központi irodát Tomiék lakásában rendezték be.?3 A felekezetet három szervezeti egység alkotta. Legalsó szintre a gyülekezeteket, szórványokat helyezték. Több önálló gyülekezet egy­házközséget alkotott. A legfőbb igazgatási szervként az Egyháztanácsot, illetve az Egyetemes Gyűlést nevezték meg. A felekezet élén az elnök állt. Az Egyháztanácsot hét tag alkotta. Az egyházközségek egymástól függetlenül intézték ügyeiket elöljárójuk vezetésével, aki az éves konfe­rencia során nyerte el megbízatását. Szervezetei: elöljáró (lelkész), ne­gyedévi konferencia (negyedévi gyűlés), egyházközségi közgyűlés, és az egyházközségi fegyelmi bíróság volt. A negyedévi konferencia tagjai sorába az egyházközségi elöljárót (lelkészt, segédlelkészt), gondnokokat és a gyülekezetvezetőket sorolták. A határozatokat egyszerű szótöbb­séggel hozták. Az egyházközségi közgyűlésben minden gyülekezeti tag részt vehetett. Legfontosabb feladatának a negyedévi konferencia és az éves konferencia tagjainak megválasztását tekintették. Országosan az éves konferencia jelentette a legmagasabb fórumot, amely felügyelte az országos munkát. Az egyházelnök joga nem csupán az egyház képvise- * 7 ?° Fábián József levele Ladó Józsefhez (1958. január 23. illetve 1958. március 6.) [EPK.] 71 Evangéliumi Keresztyén Felekezet körlevele (1959. április 24.) [Sz.J.] ?2 Fábián József levele Leonard Steinerhez (i960, november 18.; 1961. július 17. illetve 1961. november 20.); Svájci Pünkösdi Misszió levele Fábián Jó­zsefhez (i960, november 8.); Leonhard Steiner levele Fábián Józsefhez (1961. december 9.); Ungár Aladár levele Fábián Józsefhez (i960, szeptem­ber 14.) [EPK.] 73 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.151. p.

Next

/
Thumbnails
Contents