Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
142 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) modor szabályai”, illetve a „feltűnés mentes öltözködés és magatartás”. A helyi ifjúsági körök kéttípusú gyülekezeti órát rendezhettek volna: 1. Hétköznapi önképző kör. 2. Vasárnap esti ifjúsági óra. Azokban az ifjúsági körökben, ahol több lánytag volt, ott női misszió létrehozását is javasolták. Az ifjúsági kör missziós feladatait a következő területeken képzelték el: gyermek-bibliaköri szolgálat, ének- és zeneünnepélyek, szociális tevékenység, gyülekezettől eltávolodott tagok látogatása, valamint más felekezetekkel való kapcsolat. A helyi pásztornak ifjúsági ügyekben az ifjúsági vezetővel egyetértésben kellett intézkednie.62 * * * Elképzelésüket azonban nem egyeztették a vidéken élő egyházelnökükkel, aki ellenezte a fentieket a felekezet szervezeti szabályaira és az állami törvényekre hivatkozva. Másrészt félt attól, hogy a fiatalok külön gyülekezetté szervezik magukat a helyi közösségeken belüli Az országos szintű ifjúsági munkát előre lendítette volna az 1955- ben hozott határozat, amely egy Országos Konferencia táborhely létrehozásáról szólt. Rákoscsabán találtak egy 800 négyzetméternyi alkalmas területet. A rajta levő épületet imaház, lakás, de még bibliaiskola céljára is alkalmasnak vélték. Felszólították a közösség tagjait, hogy az objektum megvásárlása érdekében fejenként 100 Ft-ot adakozzanak. 64 A felekezet közjogi státusza miatt a megvásárolt ingatlant 6-8 gyülekezeti tag nevére íratták volna. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében ezek a személyek különböző gyülekezetek presbiterei lettek volna, de nem lehettek az országos vezetőség tagjai.66 Végül 1958 elején Pest- lőrincen vettek egy 600 négyszögöl ingatlant66, és az 1958. szeptember 24-25-i munkástanácskozáson elhatározták, hogy a táborhelyen lehetőség szerint szeretetotthont is létesítenek6?, amely azonban a kialakult egyházpolitikai helyzetben nem valósulhatott meg. Jelentős kezdeményezésnek tekinthetjük, hogy az 1950-es évek végén segélypénztárral is rendelkezett az Evangéliumi Keresztyén Felekezet, amelynek működésével kapcsolatban nincsenek további információink.68 69 Az 1956-os forradalmat követően - 1957 végén, 1958 elején - az evangéliumi keresztyének számára is lehetőség nyílt a nemzetközi kapcsolatok újrafelvételére. A svéd pünkösdiek segítségével adták ki a Hitünk énekei című énekeskönyvet 1959-ben. A kapcsolatfelvétel azonban nem volt konfliktus-mentes, mivel a svéd vezetők a SZÉT ellenőrzése alá helyezték az énekeskönyv bevételét.6« A magyarországi pünkösdiek közel 800 éneket válogattak össze, amelyből 100-nál több gyermek62 Ifjúsági Hírnök, 1957. dec. [Sz.J.] 63 Fábián József levele Bérces Lajoshoz és Siroky Istvánhoz (1957. december 23.) [EPK.] 64 Siroky István - Bérces Lajos köriévé 1957-ben (pontos dátum ismeretlen). [EPK.]; Siroky István - Bérces Lajos felhívása (1957. szeptember 21.) [EPK.] 66 Beszámoló az Országos Testvértalálkozóról (1957. szeptember 13-15). [Sz.J.] 66 Evangéliumi Keresztyének körlevele (1958. február 23.) [EPK.] 67 Evangéliumi Keresztyének körlevele (1958. szeptember 30.) [Sz.J.] 68 Evangéliumi Keresztyén Felekezet körlevele (i960, november 26.) [Sz.J.] 69 Fábián József levele Ladó Józsefhez (1958. január 12.) [EPK.]
