Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
138 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) sát. A gyülekezettől kapott fizetés mellett ipari engedély nélküli szobafestést vállalt. Siroky válaszképpen szükségállapotot hirdetett, és mindent egyszemélyben akart intézni. Az ellene fordulókat leváltotta, és leállította az ifjúsági munkát. A konfliktus következményeként Sirokyt kizárták a felekezet országos vezetőségéből.3? Siroky háttérbe szorulásával az elnök befolyása tovább bővült. Hátterében az ÁEH fent említett egyháziasítási törekvése állt. Az evangéliumi keresztények vezetése 1961. január 10-én azt a határozatot hozta, hogy a közösség elnöke felelős az igazolvánnyal rendelkező igehirdetők működéséért. A prédikátoroknak 1961. március 8-ai keltezéssel nyilatkozatot kellett aláírniuk, hogy a rájuk bízott szolgálatot a közösség által elfogadott elvek szerint végzik. Nem engedik, hogy érvényes igazolvány nélküli személyek prédikáljanak a körzetükben, és a Központi Vezetőség határozataihoz minden tekintetben alkalmazkodnak.38 Az igazolványt kapott személyeket tekinthetjük az evangéliumi keresztyén közösség vezető rétegének. A magyarországi pünkösdi mozgalom megközelítőleg három-évtizedes múltjából következik, hogy a hatvanas évek elején a „derékhadát” a 45-60 évesek (13 fő) alkották, és csupán egy személy múlt el hatvan éves. Az utánpótlás megjelenését tükrözi, hogy negyedük (4 fő) 31 és 45 év közötti volt.39 A fiatalok vezetőségbe kerülésének nehézségét mutatja, hogy csupán egy harminc éves személyt találunk az igazolvánnyal rendelkezők között. Az evangéliumi keresztyének mindössze 12 prédikátora végzett teljes idejű, és 30 fő fizikai munka mellett végezte gyülekezetvezetői munkáját 1960- ban.4° Az evangéliumi keresztyének intézményesülésének fontos állomását képezi, hogy 1954. szeptember 21-24-ei munkásértekezletükön szervezeti életükkel és dogmatikai tanításukkal kapcsolatosan tisztázták álláspontjukat.41 A közösség erősen karizmatikus jellegét bizonyítja, hogy a gyülekezetét alkotó emberek ismérvei közé sorolták nem csupán a bűnbocsánatot, az újjászületést és az alámerítkezést, hanem a Szentlélekkel való betöltekezést is. Az eksztatikus jelenségek túlburjánzását igyekeztek korlátok közé szorítani, mert a Lélek adományainak megnyilatkozását csupán a Szentlélek által megszabott formában tartották elfogadhatónak.37 * 39 * 41 42 Szabadegyház lévén fontos szerepet tulajdonítottak tagjaik minőségi életvitelének. Különösen a „testi szenvedély elleni alapos vizsgálatot” vélték fontosnak. A gyülekezet legfontosabb felada37 Fábián József levele Andruskónak (i960, június 15.) [EPK.]; Fábián József levele Ladóhoz (i960, június 3.) [EPK.]; A budapesti Rökk utcai Evangéliumi Keresztyén Gyülekezet alulírott elöljáróinak levele az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek Országos Elnökségének (1959. december 2.) [EPK.] 38 Budapest, 1961. március 8-án kelt nyilatkozat szövege [EPK.] 39 Hasonló arány jellemezte az Evangéliumi Pünkösdi Egyházat 1961-ben. 31- 45 éves: 1 fő, 46-60 fő: 4 fő, 61-évtől: 1 fő. 4° Fábián József levele Leonard Steinerhez i960, november 18.) [Sz.J.] 41 Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek belső rendje (1954). [Sz.J.] 42 Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek belső rendje (1954). [Sz.J.]
