Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években 137 A felekezet központi irodája 1950 januárjától Budapesten a VII. kerületben az Akácfa utca 13. szám alatt volt.* 31 32 33 34 35 36 Az országos vezetés a közösséget gyülekezetlátogatásokkal és körlevelek útján igyekezett tájékoztatni és összetartania2 Az állam okozta adminisztrációs akadályok miatt nem egyszer késtek a körlevelek. Ugyanakkor a körleveleket sok gyülekezetben fel sem olvasták.33 Az országos vezetők 1953 márciusától anyagi nehézségek miatt ritkították a gyülekezet-látogatásokat. A pénz-hiány hátterében az állt, hogy a helyi gyülekezetek a központi pénztárat nem kellő mértékben támogatták. A 200 pünkösdi által lakott településből mindössze 50-től érkezett havonta anyagi támogatás a központba. A körlevelek felolvasása körüli anomáliák, illetve a megfelelő anyagi támogatás hiánya jelzi az országos vezetés befolyásának határait.34 Az országos vezetők munkáját nehezítette, hogy tisztségüket egy helyi gyülekezet pasztorálása mellett végezték. A felekezet 1955-ben vezetési válságba került, mert Ladó József családi okokra hivatkozva lemondott. A közösség ezt nem fogadta el. Sőt az 1956. szeptember 11-14-ei munkástalálkozón a többi vezetőtársával együtt újraválasztották.35 Ladó azonban az 1956-os októberi forradalom napjaiban külföldre távozott. Az országos vezetőség az addigi alelnököt - Fábián Józsefet - jelölte elnöknek, amit az 1957 szeptemberében megszervezett rákoscsabai országos konferencia is megerősített.36 A vezetésen belül 1959-től Siroky és Fábián között konfliktus keletkezett. Siroky háttérbe szorulása diktatórikus törekvéseinek ellenszenves fogadtatásával magyarázható. A prédikátorok közül csupán Ungvári Sándor támogatta. Még gyülekezetében - Budapesten - is súlyos konfliktusokat eredményezett tevékenysége, amelynek eredményeként a fiatalok egy része az evangéliumi pünkösdiek Dózsa György úti gyülekezetéhez csatlakozott. A „disszidensek” a diktatórikus vezetési stílus mellett azzal vádolták Sirokyt, hogy elhanyagolja a gyülekezet gondozáAz Országos Végrehajtó Tanács tagjai 1957-től: Fábián József (országos elnök), Kalincsák Mihály (pénztári ellenőr), K. Szűcs József (tanácstag, pénztári ellenőr), Siroky István (tanácstag), Alapi Ödönné (irodavezető). 88 gyülekezeti vezető, illetve lelkész volt a közösségben. Ebből csupán 4 személy volt nő. Országosan 5 nő vett részt valamilyen szinten a közösség vezetésében. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL.) Az Állami Egyházügyi Hivatal iratai (= XIX-A-21-c.) 6/1968.142. dob. 31 B. L.: Néhány sor a Központi Irodáról. [Sz.J.] 32 Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetőségének körlevele (1951. május 19. és június 16.) [EPK.] 33 Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetőségének körlevele (1958. október 29.) [Sz.J.] 34 Evangéliumi Keresztyének Országos Irodájának körlevele (1953. március 16.) [EPK.]; B. L.: Néhány sor a Központi Irodáról. [Sz.J.] 35 Evangéliumi Keresztyének körlevele (1956. szeptember 20.) [Sz.J.] 36 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.155-156. p.
