Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bolf Barbara: A Nagykanizsai Piarista Gimnázium és Rendház államosítása, 1948-1950
122 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) kát a távozóktól, a palotában pedig egyáltalán nem voltak rendőrök létszámhiány miatt.44 A nagykanizsai, szegedi és váci rendfőnökök létrehozták a házfőnökök tanácsát, Szűcs Imre pedig - Nagykanizsai Kürt címmel - faliújságot indított. A szerzetesek a padláson aludtak matracokon, misén pedig a palota kápolnájában vettek részt. Az élelmiszert a hivektől kapták. Azért, hogy elfoglalják magukat, angoltanfolyamot indítottak, Kalazancius-ünnepélyen vettek részt, kugliztak, a nővérek énekkart szerveztek. A baloldali munkások néhányszor tüntettek a palota előtt, de különösebb atrocitásokra nem került sor.45 Szűcs Imre távollétében is igyekezett gondoskodni arról, hogy Kanizsán a rendház javaiban ne keletkezzen kár, és a folyamatban lévő ügyek el legyenek intézve. Ezért részletes megbízást adott egy ügyvédnek a helyzet rendezésére.46 A szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelet megszületése után a „kényszertartózkodási helyeket” megszüntették, a váci püspöki palotát egy hét alatt kiürítették. Mielőtt elhagyták volna a kanizsai rendtagok a püspöki palotát, szeptember 4-én este összegyűltek a püspöki magánkápolnában, ahol Szűcs Imre szívhez szóló búcsúbeszédet intézett rendtársaihoz.47 A rendtagok a rendházba nem mehettek visz- sza. Az állam és az egyház közötti megállapodás megszületése után a szerzeteseknek új lakásbejelentőt kellett írniuk a rendőrségen, majd szabadon elmehettek.48 A rendtagok további sorsa különbözőképpen alakult, de mindenkinek megoldódott az elhelyezése.49 A gimnázium államosításának hatása és következményei a volt piarista diákságra’0 A II. világháború és az azt követő időszak, a szovjet megszállás és az egyházi iskolák államosítása - a 77. életévében járó interjú-alanyom, Dénes Ferenc kanizsai piarista öregdiák szerint, aki öt évet töltött el a Nagykanizsai Piarista Gimnáziumban - megterhelte és megviselte az akkori diákságot. A háború közelsége és a fokozódó légitámadások, a front közeledése és a sűrűsödő légiriadók zavarták az iskola rendjét. A német megszállás azzal a következménnyel is járt, hogy az iskola egy részét a megszálló katonák elfoglalták. A front előtti hetekben, a város ostroma alatt és az azt követő hetekben a tanítás természetesen szünetelt. A felsős osztályok tanulói között voltak, akik nyugatra kényszerültek, közülük néhányan az egész családjukkal együtt. Voltak, akik nem is tértek visz- sza. Egy piarista tanár, Gerencsér István - aki 1943-tól 1945-ig a Nagykanizsán tanított - szintén nyugatra sodródott, és végül Amerikában 44 45 * 47 * 49 50 44 böszörményi, 2007. 53. p. 45 BÖSZÖRMÉNYI, 2007. 53. p. 46 BÖSZÖRMÉNYI, 2OO7. 54. p. 47 Ld. 2. sz. dokumentum. 48 Böszörményi, 2007. 53. p. 49 Ld. 3. sz. dokumentum. 50 A fejezet megírásánál Dr. Dénes Ferenc beszámolójára hagyatkoztam.
