Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bolf Barbara: A Nagykanizsai Piarista Gimnázium és Rendház államosítása, 1948-1950
112 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) Hamarosan megkezdődött az iskola területének felmérése, majd - elvileg a törvény szerint - az állami és rendi tulajdon meghatározása: „Az államosítási törvény értelmében bizottságok határolják el a volt egyházi, ill. szerzetesiskoláknál az állam tulajdonába átmenő épület- és területrészeket a szerzetestestületek kezében maradó rendházi részektől, és a bizottsági augusztus 31-én jelent meg nálunk, s a határt közös megállapodással úgy húztuk meg, hogy a szorosan vett rendház (utcai) épület és gyümölcsös, ill. diszkért teljes egészében a rendnek való meghagyása mellett a határvonal egy méterrel a gimnáziumi (középső) épület fala mellett húzódik [...]. A gimnázium keleti sarkától egyenes irányban meg tovább a konviktus kert kerítéséig, innen a kert belső (keleti) oldalán húzódik a konviktus épület sarkáig, és fordul megint keletre a kőfalig. A rendházé marad tehát a Sugár u. 11-13. számú épületen (lakóház és konyha, ebédlő-épület) kívül az istálló előterével a mosó és a vasalóhelyiség, a sertésólak, a konviktus kertből a füves (déli rész) a botanikus kerttel, a két rendházi konyhakert (az északihoz bejárat mint szolgalom a konviktus kertjén át). - Az északi oldalon a kápolna környékével úgy, hogy a volt zeneiskola (Királyi Pál u. 2) nyugati sarkától a rendház kertjéig vont egyenes képezi a határt. Egyetlen vitapont a Királyi Pál u. 2 számú épület körül volt. Ugyanis ezt az épületet 1938-ban a rend megvette a várostól 139 000 Ft-ért rendi teológia, vagy más rendi célra. Mikor az általános iskolát ki kellett bővíteni és hirtelen az egyik napról a másikra fel kellett állítanunk az alsó tagozatot (régi elemi osztályok), nem lévén máshol hely, ide helyeztük el ezeket az osztályokat. Ezen az alapon (mivel az utóbbi két évben iskolai célt szolgált) a bizottság kimondta az állami tulajdonbavételt. Mi viszont hivatkoztunk a végrehajtási utasítás 86.4 pontjára[?], mely szerint » a vallási közoktatásügyi miniszter esetenként dönti el, hogy használatba kell-e venni az iskola épületét, vagy helyiséget abban az esetben, ha az épületet nem iskola céljára létesítették, hanem csupán szükségmegoldásként, vagy átmenetileg szolgál iskola céljára.« Ezt az álláspontunkat a megosztási jegyzőkönyvben részletesen kifejtettük, majd okmányokkal (igazodva a volt polgármester nyilatkozatának melléklésével, a rendfőnök úr levelével, hogy az épületet most plébániai laknak, egyházközségi helyiségnek kívánjuk használni) nagy felterjesztést tettünk a VKM-hez. Időközben itt járt az V. i. o.[?] főnöke, aki [...] megértette és magáévá tette érvelésünket.”* 16 '5 A felmérést minisztériumi megbízásból Karácsonyi Imre zalaegerszegi tan- felügyelő és Vandra Jenő helyi általános iskolai igazgató végezte el a házfőnök és volt két piarista igazgató jelenlétében. Piarista Hírek, 1948. szeptember 30. 5. p. (Gépelt hírlevél. MPRKL.) 16 MPRKL. HDNk, II. 219. p.
