Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség

Fehér Lajos és a magvar református szellemi örökség

99

urak és fejedelmek érdekeivel is találkozott”.28 A rövid európai kitekintés után Mód áttér a magyar történelem taglalására, és röviden bemutatja a protestantizmus Mohács utáni térhódítását. Ezt követően olvashatjuk a mű témánk szempontjából leglényegesebb megállapítását: ,A protestantizmus az ország birtokállományáért és a nemzeti önállóságért való küzdelemmel forrt eggyé; egészen a 17. század végéig a nemzeti függetlenségi mozgalmakat a protestáns főurak és a protestáns nemesség vezette.”24 Ennek megfelelően igen pozitív színben értékelte Bocskai István és Bethlen Gábor politikáját, az utóbbinál külön kiemeli a korabeli kiáltvány szövegét, mely szerint „az Isten tisztessége és nemzetünk szabadsága” megvédéséért fogott fegyvert.-r> Bár nem ír külön a gályarabokról, de az 1670-es évekről szólva megemlíti „az erőszakos katolikus restaurációt”, valamint a „reformáció híveinek és papjainak üldözését” és templomaik elkobzását”.* 26 A Rákóczi-szabadságharc bukását követően Mód szerint csupán papíron maradtak a protestánsok szatmári békében biztosított jogai.2 28?

Az 1711 utáni korszakokat tárgyalva oly mértékig eluralkodik a könyvön a gazdaság- és társadalomtörténeti szemlélet, hogy a szinte minden egyéb tényező jelentéktelenné válik. Vallási kérdésekről legfeljebb érintőlegesen esik szó, bár a szerző a katolikus egyházat a Habs- burg-dinasztia hű szövetségeseként ábrázolja.28 A Martinovics- összeesküvés kapcsán megemlíti, hogy a résztvevők teljes vallásszabadságot követeltek,2? 1849-et illetően pedig leírja a közismert tényt, hogy a Habsburg-ház trónfosztását a debreceni nagytemplomban mondták ki, igaz nem illeszti oda a szintén közkeletűen használt református jel- zőt.so

Összességében azt mondhatjuk, hogy a 1711-ig, vagyis a nagy nemzeti-függetlenségi küzdelmek korszakának végéig alapvetően pozitív a protestánsok, s ezzel együtt a reformátusok megítélése, s ellentétben a katolicizmus megítélésével a későbbiekben sem válik negatívvá. Ennek az egyértelmű különbségtételnek fontos, sőt kulcsszerepe lesz Fehér Lajos gondolkodásmódjában is.

III. Amennyire módomban állt, igyekeztem az eddigiekben bemutatni mindazokat a kereteket, amelyek valamiképpen a megjelenítették a reformátusságot Fehér Lajos számára. Tisztában vagyok ábrázolásom töredékes voltával, Fehér Lajos hittel, vallással, egyházzal kapcsolatos nézetei számos más forrásból is táplálkozhattak, s nyilvánvalóan legerősebbek azok, amelyek az ateista alapokon nyugvó, marxista iroda23 Mód, 1948.12. p.

24 Mód, 1948.22. p. 2s Mód, 1948.23. p.

26 Mód, 1948.33. p.

2z Mód, 1948.40. p.

28 Mód, 1948.45. p. 2? Mód, 1948.72. p. 3° Mód, 1948.108. p.