Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség
98 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) Az 1945 után számos kiadásban megjelent műnek az 1948-ban napvilágot látott, ötödik kiadását vettem alapul.20 A 400 éu-nek 1945- öt követően több kiadása is napvilágot látott. Ezek mind a bővített jelzőt kapták, kivéve az utolsót, mely a „bővített és átdolgozott” jelzővel jelent meg. 1945-ben a második, 1947-ben a harmadik, 1948-ban a negyedik és az ötödik kiadás került az olvasók kezébe. 1949-ben Mód Aladár közreadott egy brosúra terjedelmű (39 oldalas) füzetet, mely A magyar munkásmozgalom kialakulása címet viselte. Ennek alcíme Függelék a 400 évhez volt. A szerző ennek mondanivalóját bedolgozta az 1951-ben napvilágot látott hatodik kiadásba, amely 629 oldalas terjedelmével is bőven felülmúlta az eddigi köteteket. A 400 év utolsó kiadása 1954-ben jelent meg, összesen 744 oldalon. Az 1948-as, ötödik kiadás terjedelmében szinte megegyezett a korábbiakkal, ezt támasztja alá, hogy a szerző változatlanul az 1945 szeptemberében megfogalmazott előszót illesztette a kötetbe. Ebben változatlanul érvényesnek tartotta az első kiadásban kitűzött célt, mely szerint „a politikai és társadalmi küzdelmek menetét és belső törvény- szerűségeit nem érthetjük meg anélkül, hogy e folyamatot ne a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban szemléljük”. Az 1945-ös előszóban pedig tudatta az olvasóval, hogy „az elmúlt fél esztendő nem nyújtott lehetőséget arra, hogy az 1943-ban megjelent munkát új anyag feltárásával kiegészítsem”. Vagyis bízvást tekinthetjük alapszövegnek ezt a kiadást is, mivel az alapvető újraértékelést csupán az 50-es évekbeli kiadásokban végezte el Mód Aladár. Jelenlegi kutatási eredményeim alapján nem tudom megmondani, hogy Fehér Lajos mely ponton és mit javított a szövegen. Viszont a 400 év sikerét oly módon is igyekezett elősegíteni, hogy megjelenésekor meleg hangon méltatta a Szabad Szó hasábjain.21 Fehér szerint akkor jelent meg a könyv, amikor kellett. Mód a függetlenségi harcok bemutatásával nagy szolgálatot tett, mivel „a múlt mindig magával hordja a jövő csíráját, annak helyes ismerete iránytű és fegyver a jelen s jövő küzdelmeiben”. Mód a reformációt vallásos köntösben jelentkező ideológiai megmozdulásnak látta, amelynek „a főpapság által nem kevésbé kizsarolt, nyomorgó alsópapság adott formát”.22 Majd leszögezte, hogy „a reformáció eredetileg az eretnekség formájában először a városi szegénység és a polgárság körében jelentkezett, majd a parasztforradalmak által vált általános társadalmi mozgalommá”. Miután Luther és Kálvin követői váltak a reformáció meghatározó szereplőivé, az egész irányzat „már az egyház túlhatalmával szembeforduló és annak javaira sóvárgó fő20 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bp., 1948. (Ötödik, bőv. kiadás, továbbiakban: Mód, 1948.) 21 Fehér Lajos: Küzdelem az önálló Magyarországért. In: Szabad Szó, 1943. április 4. Közzéteszi: A magyar népfront története. Dokumentumok, 1935- 1976. Főszerk.: Szabó Bálint. Bp., 1977. 364-365. p. Mód, 1948.11. p. 22
