Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség
Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség 97 kább a közéleti kérdések foglalkoztatják: néprajzi gyűjtést végez, Tildy Zoltán oldalán korteskedik, a földkérdésről szóló munkákat tanulmányozza. Az érettségit követően még mindig nem szakadt meg Fehér Lajos intézményes, hivatalos kapcsolata a református egyházzal, mivel Debrecenben folytatta egyetemi tanulmányait. Legnagyobb problémát a kollégiumi elhelyezés jelentette számára. Nehéz helyzetében volt gimnáziumi igazgatója, Nagy Miklós sietett a segítségére. Beajánlotta Fehért a Református Kollégium Tanárképző Intézetébe, amelyet az egykoron Szeghalmon tanárkodó Péter Zoltán vezetett. Ezen intézet növendékeként végezte el Fehér Lajos a történelem-latin szakot. E falak között többek között Makkai Sándor és Révész Imre képezte a fiatal tanárjelölteket, így Fehért is.18 * 1941-ben egyetemi tanulmányai végeztével Fehér újságírói pályára lépett, és aktívan politizálni kezdett. Ez év őszén a Nemzeti Parasztpárt lapjánál, a Szabad Szónál induló pályafutása hamarosan Debrecenben folytatódott, és december elejétől immár a Tiszántúl munkatársa lett. A bevezetőben idézett cikke egyik legkorábbi írása volt. Mielőtt rátérnék annak taglalására, hogyan vélekedett Fehér a re- formátusságról, milyen módon kapcsolódott az egyházhoz, fontosnak tartom, hogy felidézzek egy művet, amely döntő hatást gyakorolt a népiekkel jó viszonyt ápoló marxista értelmiségiek gondolkodására. Ez a munka Mód Aladár 400 év című alkotása, amelynek első kiadása 1943- ban látott napvilágot. Mód nem történész, inkább újságíró, vagy - némi jóindulattal - egyfajta pártideológus volt. Azonban a magyar történelem marxista megközelítését a függetlenségi eszmekor jegyében szintetizáló kötete az 1960-as évek végéig erősen rányomta bélyegét az párt- és iskolai oktatásra egyaránt. Fehér Lajosnak pedig még közvetlenebb kapcsolata volt a szerzővel és művével, ahogyan arról emlékirata tanúskodik: „Az egyik kiránduláson Mód Aladár, tudván, hogy egyik szakom a történelem volt, arra kért: olvassam el most elkészült könyvének, a 400 évnek a kéziratát, és mondjak róla véleményt. Váratlanul ért a felkérés, de nagyon jólesett. Legközelebbi alkalomra el is olvastam, s elmondtam észrevételeimet. S még nagyobb lett a meglepetés: túlnyomórészt el is fogadta, s érvényesítette a kéziratban.”x9 Mód összefoglalója 1514-től tekintette át a magyar históriát, és alcíme előre vetítette a szerző megközelítését: Küzdelem az önálló Magyarországért. Mivel Fehér Lajos ily szoros kapcsolatba került a szerzővel, sőt a kézirattal is, ezért úgy vélem, az ő történelemszemléletét is jól feltérképezhetjük, ha a 400 év-et nagyító alá vesszük. Természetesen nem áll módomban a könyv egészének bemutatása, csupán a protestantizmusra vonatkozó megállapításokat idézem. 18 Fehér, 1979.69., 99. p. Fehér, 1979.136. p.
