Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség
96 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) ra elmebeteggé nyilvánította, egy évre rá a presbitérium megválasztotta őt a Balogh-iskola igazgatójának.'4 A régészeti, szépirodalmi, történeti, turisztikai tanulmányokat író Szeghalmi Gyula, aki az elsőként megismert értelmiségi volt Fehér Lajos életében, 1917-ben társszerzőként emlékfüzetet* 16 * írt a reformáció 400. évfordulója alkalmából. Arról semmilyen forrásunk sincs, hogy olvasta vagy forgatta-e Fehér Lajos ezt a könyvecskét, s ha igen, milyen mértékben határozta meg a magyar reformátusságról vallott felfogását gondolkodását. Az oktatási segédanyagként szolgáló munkát feltehetően használták a szeghalmi református egyház oktatási intézményeiben, az elemi iskolákban és a gimnáziumban egyaránt. A mű elsősorban történeti áttekintést ad, különösen hangsúlyozva Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György érdemeit a református hit védelmezésé- ben és tévesztésében. Emellett megfogalmazza azt az alapgondolatot, amely végső soron magyarázatul szolgálhat Fehér Lajos és a magyar kálvinizmus kapcsolatának megértéséhez. Ezek szerint: „más országokban a reformáció ünnepe csak az evangyéliumi hit újjászületésére, a lelkiismereti szabadság diadalára emlékeztet, nálunk azonban emlékeztet azokra a százados küzdelmekre is, melyeket az ősök hazaszeretete, szenvedése és mártíromsága avatott szentté s melyeknek eredményeként a hitbeli szabadsággal karöltve hazánk szabadságát is köszönhetjük.” A protestáns függetlenségi gondolat igen világos megfogalmazását adta a szerző. Erre a megállapításra még vissza fogunk térni a későbbiekben. 1928-től 1936-ig Fehér Lajos a két évvel korábban alapított Református Péter András Reálgimnázium tanulójaként végezte középiskolai tanulmányait.16 Az országos viszonyban is unikumnak számító intézmény egy módos szeghalmi parasztgazda, Péter András hagyatékára alapozva jött létre a református egyházközség patronálásával. Az iskola keretén belül az 1930-1931-ben alakult meg a Bethlen Gábor Kör, amely a fiatalok vallásos szellemben való nevelését tűzte ki célul. Fehér Lajos nem volt túlságosan aktív az egyesület munkájában, az évkönyvek tanúsága szerint az első évben osztályának egyik képviselője volt, míg VIII. osztályos gimnazistaként választmányi tagként említik a nevét.1? Ezekben az években nem annyira a vallásos buzgalom, mint inl4 Szabó Ferenc: Szeghalom a két forradalomban (1918-1919). Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő - Szabó Ferenc, Szeghalom, 1979. 323. '5 Erős várunk nekünk az Isten. Emlékfüzet a reformáció 400 éves évfordulójára. Az iskolákban tartandó emlékünnepélyek teljes programjával. írták Szeghalmi Gyula és Tóth József egyházmegyei tanügybizottsági tagok Debrecen, 1917., Hoffmann és Kronovitz 48. 16 Ennek történetéről lásd Péter András Emlékkönyv. Főszerk.: U. Nagy István, Szeghalom, 1976. ’? A szeghalmi Református Péter András Reálgimnázium értesítője az 1928/29-es, illetve az 1935/36-os tanévről. Összeállította Nagy Miklós igazgató, Békéscsaba, Tevan.
