Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség
Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség 95 segítette elő.9 A református közösség nem csupán Szeghalmon tett szert jelentőségre, hanem az egész tiszántúli egyházkerületben az egyik legnagyobb községi gyülekezetnek számított. A jelentősége tovább növekedett azáltal, hogy 1932 nyarán Tildy Zoltánt választották meg lelkészelnöknek,10 és ezzel egy országosan is egyre ismertebbé váló politikus, 1935-től országgyűlési képviselő került a gyülekezet és - nyugodtan mondhatjuk - Szeghalom élére. Igen figyelemre méltónak tartjuk, hogy a mindmáig egyetlen szeghalmi református egyháztörténeti összefoglaló szerzője sem hallgatta el az 1920-as évek közepén egyre jelentősebbé váló elvallástalanodás jeleit: „Vasárnap, az Úrnak szent napján csak néhány száz lélek zengi zsoltárát és dicséretét a Teremtőnek és a Gondviselőnek a templomban. [...] Az egyes társaskörök szintén dugig vannak egész vasárnap, a helyett azonban, hogy eredeti céljukat szolgálnák, inkább egészen kocsma jellegűek, túlságba vitt italozás, kártya nagyon divatosak.”11 12 * * A századfordulón a református egyházközség a növekvő gyereklétszám és a nevelési-oktatási körülmények javítása érdekében új iskola- épületekkel gazdagította Szeghalmot:1'2 a Vörösmarty, a Kossuth és a Bocskai utcában. A Kossuth utcában lévő ún. Balogh-iskolát 1922-ben öt tantermesre bővítették, és itt kezdte meg 1923 őszén elemi iskolai tanulmányait Fehér Lajos. Itteni tanítói közül visszaemlékezésében viszonylag hosszasan foglalkozott Szeghalmi Gyula személyével.1! A korabeli falusi értelmiség különös alakja volt e polihisztor hajlamú tanító, aki több évtizeden át állt a szeghalmi református egyházközség alkalmazásában. Őt még a Földműves Munkáskörből ismerte Fehér Lajos édesapja, ahol ismeretterjesztő előadásokat tartott. Később részt vett a Tanácsköztársaság idején a helyi tanács munkájában, ezért a későbbiekben többször is zaklatásokban volt része. A szeghalmi református egyház erős öntudatáról és toleráns légköréről tanúskodik, hogy nagy népszerűségnek örvendő, jól felkészült tanárához mindenáron ragaszkodott. Bár 1932-ben az egyházmegyei bíróság politikai nyomás9 Papp Lajos: A szeghalmi református egyház története Szeghalom, 1925. (továbbiakban: Papp, 1925.) 39. p. Csaknem teljes egészében újraközölték: írások Szeghalom múltjából. Szerk.: Miklya Jenő. Békéscsaba, 1976. (Bibliotheca Bekesiensis) 97-112. p. 10 Tildy szeghalmi parókián töltött éveiről jó áttekintést ad: Vígh Károly: Tildy Zoltán életútja. (1889-1961) In: Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő - Szabó Ferenc. Szeghalom, 1979- 332-405- P-, küln. 352-359- P11 Papp, 1925.38. p. 12 Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom XX. századi településtérképe és történeti értékű épületei. Szeghalom, 1996.10-11. p. ‘3 Fehér, 1979. 17-19. p. Életéről ld.: Miklya Jenő: Szeghalmi Gyula (1876- 1963) In: Sárréti írások: Néprajzi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 267-277. p.
