Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Papp István: Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség
94 Egyháztörténeti Szemle Xl/2 (2010) aki saját írásainak és kortársai visszaemlékezéseinek tanúsága szerint is meggyőződéses marxista volt? Ha összevetjük a cikk és az emlékirat szövegét nyilvánvaló, hogy Fehér újra elővette és kijegyzetelte a régi újságot, hiszen szó szerint idéz, és abszolút hűen adja vissza a tartalmat. Mit jelentett a reformátusság Fehér Lajos számára? Mit jelentett számára az egyház? Hit, hagyomány, szellemi örökség volt nála a magyar kálvinizmus? Mennyiben képezte, képezhette mindez identitása részét? Vajon kell-e foglalkozni a vallás ilyen, akár torz vagy csökevé- nyes formában létező jelenségével az egyháztörténetnek? Végezetül, egyedi volt-e Fehér példája vagy hasonló történetek más párttársainál is előfordultak? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ. II. Elemzésem első lépéseként Fehér Lajos reformátusságát szeretném bemutatni, vagyis azokat a jelenségek, intézményeket, személyeket, olvasmányokat, amelyek a témáról vallott felfogását alakították. Fehér Lajos a Békés megyei Szeghalmon született 1917. december 15-én, és nyolc nappal később keresztelte meg Papp Lajos a helybeli református gyülekezet lelkésze.6 7 Szeghalmon a református egyház meghatározó intézményként és közösségként volt jelen a falu életében. A Tiszántúl más településeihez hasonlóan a 16. század közepén tértek át a falu lakosai az új hitre. A többszöri törökdúlást átvészelve 1711-től kezdve folyamatosan építették gyülekezetüket. Szeghalom még a 19. század közepén is csaknem homogén és magyar etnikumú református település volt. Bár elkezdődött a római katolikusok, evangélikusok, görögkeletiek és izraeliták lassú beszivárgása Szeghalomra, még egy 1852-es összeírás szerint is az 5818 lakosból több mint 95% tartozott a református felekezethez.? 1930-ra, vagyis Fehér Lajos ifjúkorára ez arány valamelyest módosult. Ekkor a 10196 fős lakosságnak már csak 84,5 %-a vallott magát reformátusnak.8 A több mint 10 %-os csökkenés ellenére némi túlzással mégis azt mondhatjuk, hogy szeghalminak és reformátusnak lenni ebben az időszakban még nagyjából ugyanazt jelentette. A református egyház magától értetődő természetességgel vállalt szerepet az oktatásban is, már a 18. század végén 3 elemi iskoláról és 3 tanítóról tanúskodnak az iratok. 1917-ben, Fehér Lajos születési évében 16 tanítói állást tartott fenn az egyházközség. Emellett 2497 kát. hold földbirtokkal rendelkezett, amelynek jelentős része adományozások révén szállt rá. A birtokok java része a 33 egyházi alapítvány működését 6 A Szeghalmi Református Egyházközség anyakönyvei. Keresztelési anyakönyv, IX. köt. 1911-1919. Az 1917-es esztendőben ő volt a 120. gyermek, akit keresztvíz alá tartottak. Mindkét szülője református felekezetű volt. 7 Bencsik János: Szeghalom és vidékének rokonsági kapcsolatai In: Szeghalom protestáns közössége s XVIII-XIX. század fordulóján. Szerk.: Bencsik János. Szeghalom, 1986. (Sárréti Füzetek VII.) 14. p. Szeghalom. In: Révai Új Lexikona. XVII. köt. Szekszárd, 2006. 266-267. p. 8
