Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csohány János: Leo Thun egyházpolitikája
Leo Thun egyházpolitikája 85 lelkes szlovák nacionalista volt.6 7 Mindketten kitűntek az 1840-es években zajló, és a magyarországi evangélikus és református egyház egyesítését célzó, ún. uniós mozgalmak heves ellenzése terén. A gróf Zay Károly (1797-1871) evangélikus egyházi főfelügyelő által kezdeményezett és a szintén evangélikus vallású Kossuth által is erősen támogatott egyházi unióban a szlovák evangélikus lelkészek egy része nem látott mást, mint a majdnem kizárólag magyar nemzetiségű reformátusokkal egyesülve az evangélikus szlovákok elmagyarosítására tett kísérletet. A Magyar Királyságban (Erdély, Horvátország és a Határőrvidék nélkül) élt 1-655.600 református, 827.800 evangélikus. Az evangélikusokból mintegy 450.000 szlovák, megközelítőleg 200.000 német és 180.000 magyar anyanyelvű volt. Az egyház közép és felső vezetésében a világi egyháztagság, azaz a magyar nemesség volt a meghatározó elem. A lelkészek minden nemzetiségben az illető nemzetiségből valók voltak, akik a saját és híveik anyanyelvén végezték az egyházi szolgálatot, ezen a nyelven folyt az adminisztráció, mindössze az anyakönyvek vezetése történt 1843 óta országgyűlési törvény rendelkezése következtében magyarul, ami sérelmes volt a nemzetiségek számára.7 Az anyanyelvi középfokú oktatás, tanítóképzés biztosítva volt az után is, hogy a közép- és felsőoktatásban megszűnt a latin tanítási nyelv. A felsőoktatásban viszont jelen volt a német nyelvű oktatás. Az uniós mozgalmakban kétségtelenül volt magyarosítási szándék, nem szabad azonban elfeledni, hogy ez a két egyház évszázadokon keresztül szoros együttműködésben élt, hiszen a katolikus uralkodóház rekatolizáló törekvései hosszú ideig állami politikai szinten voltak, amiket rendeletek, törvények támogattak. Az evangélikus és református 6 Schwarz, Karl W.: Wien und das slowakische Luthertum im 19. Jahrhundert. Karl Kuzmány - ein Lehrer der Kirche. In: Lutherische Kirche in der Welt. Jahrbuchs des Martin-Luther-Bundes 1993. (továbbiakban: Schwarz, 1993.); Uö: „Meine Popularitaet (...) dürfte auch der Anstalt zu Gute kommen”. Zum 200. Geburtstag des lutherischen Kirchenrechtslehrers Karl Kuzmány. In: Wiener Jahrbuch für Theologie Bd. 6. 2006. 337-352. p. (továbbiakban: SCHWARZ, 2006.) 7 Bőséges irodalma van a magyarországi protestáns unió mozgalmának, de sr intem téves csupán politikai mozgalomnak és a magyarosítás törekvésének beállítani, amint alább kifejtem. Vö. Kertész Botond: Protestáns uniókisérlet Magyarországon az 1840-es években. In: Protestáns Szemle, 1997- 4- sz. 256-281. p.; Csohány János: A Leuenbergi Konkordia előfutárai Magyarországon. A magyarországi reformátusok és evangélikusok kéri és nagygeresdi egyezménye 1830-ban és 1833-ban. In: Theologiai Szemle, 1984. 5. sz. 306-309. p.; Ugyanez németül: Vorläufer der Leuenberger Konkordie in Ungarn. In: Der deutsche Protestantismus und die Kirchen Südosteuropas im 16. und 19. Jahrhundert. Hrsg.: Ritter, A.M. Heidelberg, 1985. 110-119. P-Í Schwarz, Karl W.: A magyarországi protestantizmus helyzete és fejlődése a 19. században. A magyarok és a szlovákok közötti egyházi konfliktus különösen a neoabszolutizmus korában. In: Theologiai Szemle, 1997. 5. sz. (továbbiakban: Schwarz, 1997.) 281-282. p.; A statisztikai adatokra ld. Gottas, 1965. 46. p.
