Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok
78 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) II. József radikális rendelkezései és németesítő törekvései miatt az egyház külső helyzete is nehezedett. „A nevezetes és sokat ígérő keresztyén tolerantia ezek és más dolgok által úgy körülnyíretett, hogy puszta nevén kívül alig lehetett valamit látni. A stóla vétele által a plébánusok a protestáns népet jobban, mint azelőtt nyomorgattáksz [...] Akadémiákra való kimenettől újaink ezen esztendőben eltiltattak.” (79) Az egyház felsőbb vezetése pedig el volt foglalva a belső zsörtölődések- kel. Az 1784. március 8-i szuperintendenciális gyűlésen is az előbb említett „Béllyei János ügye” volt a fő téma. Ezért méltán íija a 92. zsoltár dallamára írt versében: ,A szabadságnak színével Vallással nem gondolás; A külső harcz szűnésével Egymás közt nagy pártolás, Hálátlan szívűség Becsúszott, hűlt a hűség, Szél kell, látom a búzának Hab a Péter hajójának.” (81) A telek megszerzése után eljött a templom, az iskola és parókia építésének ideje. Keresztesi a kurátorral és a presbitérium hozzáértő tagjaival megkeresték Eder Jakabot,s8 a kor egyik legjelesebb építőmesterét, akivel a terveket elkészítették. Úgy tűnt, hogy minden rendben van. De „minden jónak a tudatlan ambitio lévén a rozsdája” az egyik conciliárius „sok titulusainak előszámlálása által az ekklézsia tudatlan előkelő embereinek szemek fényét elszedvén” egy kontárt, „a himpellér, tudatlan, részeges Schuster János cseh kőművest” bízta meg az építkezéssel. Keresztesi naplója szerint „e tudatlan balga népet, balgatag vélekedésekkel tele tömte, hogy senki szavát ne fogadják, mert ők az elsők, övék az erő stb., melyből az lett, hogy senki tanácsát nem fogadták, ha a pap vagy más okos ember javasolt jót, csak azért is megutálták, hogy okos ember mondotta [...] így azután a sok ludak gágogása közt nem lehetet boldogulni.” (85) 57 58 57 Jellemző, hogy Keresztesi József első gyermekét, Miklóst, csak úgy keresztelhette meg a Tisza urak házánál, hogy előbb Józsa Ferenc plébánosnak lefizette a stólát. (75) 58 1784 és 1790 között a nagyváradi görögkeleti székesegyházat tervezte. 1802- ben a debreceni református Nagytemplomhoz is készített terveket, de Péchy Mihály tervét fogadták el. Zádor Anna - Genthon István: Művészeti Lexikon. 1. köt. Bp., 1965. 583. p.