Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok
Tizennyolcadik századi lelkészsorsok 77 „A mi a nagy-Váradon való lakást illeti: a romano-catholicusoktól semmi bántódásom nem volt, sőt érdemem felett megbecsültek, szerettek, ebédjeikre méltóztattak. Az egész káptalannal együtt nem egyszer ebédeltem. Látogatásomra eljártak professorok és mások. - Az académiai tentamenekbe rend szerint invitáltak. Főtiszt. Ronkovits theologiae professor úr,s2 a ki azt szokta azelőtt mondani, hogy ’orrát, fülét elrágja a váradi református papnak’ még legjobban becsült. És így betölt az, a mit rég állítottam és még 1782-ben megmondottam, hogy ’a nagy-váradi református papnak nem a pápistáktól, hanem a maga hallgatóitól lesz legtöbb baja s háborgatása.” (77) Az első, Váradon elmondott prédikációját Miller, a katolikus cenzor nyomtatásra engedélyezte, a József napi prédikációjánakss megjelenését pedig a katolikus urak, sőt a klérus egyes tagjai is szorgalmazták, de Keresztesi a maga költségén adta ki 1050 példányban, a példányok nagy részét elajándékozta. A könyvnek szintén Miller volt a cenzora.54 A könyvecske íMóz 45,2455 alapján indul. A katolikusokkal való barátság elsősorban a jozefinista szellemű papokkal alakulhatott ki, mint ahogyan ez például a pesti evangélikus gyülekezet megszervezésénél is megfigyelhető.s6 Ez viszont nem jelentette azt, hogy a klérus a kibontakozódó református gyülekezet ellenében nem tett lépéseket. Nagyvá- rad-Olasziban ahogyan elkezdett a református templom épülni, 1784- ben a püspökség új plébániát is szervezni. (91) 53 54 55 56 s2 Ronkovits Dávidról van szó, aki Szinnyei József szerint szentszéki ülnök volt, és Nagyváradon kánonjogot tanító tanár, bölcseleti és teológiai doktor. Műve: Theses cannonicae ex decretalibus D. Gegorianae Pape IX. jure Hungarice depromtae [...] Praeside [...] propugnandas suscepit David Ujvary [...] mense Nov. anno 1771. N-Varadini. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Bp., 1891-1914. 53 Attyafiait békességre intő József, kinek képében a felséges II. József római császárt [...] a vallás szabados gyakorlásában szükséges keresztyén egymást eltűrés iránt kiadott kegyelmes parancsolatja szerint leírta és mindeneket az ő parancsolatjának megtartására Nagy-Várad Olasziban 1784. észt. bőjtmás havának 19. napján tartott József napi gyülekezetben intett. Nagyvárad, 1784. 54 Sashegyi Oszkár: Zensur und Geistesfreiheit under Joseph II. Beitrag zur Kulturgeschichte der Habsburgischen Länder. Bp., 1958. (Studia Historica Academiae Scientiarium Hungáriáé) 55 „És elbocsátá az ő attyfiait és elmenének, kiknek megparancsolta vala, hogy az úton egybe ne vészének.” 56 A pesti evangélikus gyülekezet első istentiszteletén 1787. október 24-én a közeli kegyesrendi iskola diákjai karnagyuk vezetésével énekelte, a belvárosi plébániatemplom vezetősége pedig ettől kezdve 7 éven át egy hordozható kis orgonát bocsájtott az evangélikus gyülekezet rendelkezésére. Fabiny Tibor: Insula Lutherana. Képek a Deák téri Evangélikus gyülekezet kétszáz éves történetéből. Bp., 1987. 5. p.