Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

65

núja volt viszont a későbbi uralkodó látogatásának 1770. május 18-án, amikor „a felséges II. József császár, Albert herceggel és Lasci generálissal Debreczenbe jővén, volt szállva a ’Fehér Ló’-ban; a nagy templomot és a collegiumot megnézte; a bibliothecában sokáig volt”. (30) Ekkor történhetett az a beszélgetése II. Józsefnek Weszprémi Istvánnal, aminek kéziratos feljegyzése ránk maradt.32

1773 kora őszén Erdélybe küldte a kollégium szüretre, amikor Kolozsvárra is ellátogatott. „Magyarország és Erdély határában szokás, hogy az idegenek a magok neveiket a Meszesen nagy fák oldalába vágják” - írja naplójában. Ő is így tett,és egy latin epigrammát vésett a fa kérgébe.33

Keresztesinek a kollégiummal kapcsolatos legnevezetesebb emléke a kollégiumi diáköltözettel kapcsolatos latin verse volt, melyet több kéziratos forrásból ismerünk.34 Ezt minden bizonnyal Kazinczy Ferenc is ismerte.35 1774-ben - felsőbb kívánságra - a kollégiumi diákok egyenruháját meg kellett változtatni, mivel a viselet illetlennek és az időhöz alkalmatlannak ítéltetett.36 Keresztesi a jeles eseményt így örökítette meg naplójában 1774. május 6-án: * 33 34 35

32 Délután 4 órakor Weszprémi Istvánnal beszélgetett. Ennek dokumentuma a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában R. 790.a. jelzettel egy 10 oldalas kéziratban található, latin címe: „Colloqvium Inter Augustissimum Romanoru(m) Imperatorem Josephum II. et Stephanum Veszprémimum Medicinae Doctorem Debrecini ad diem 18 am May, horam 4tan pomerida(m) 1775” Magyarul: Ember Ernő: Weszprémi István beszélgetése József császárral. In: Könyv és Könyvtár, 1977. 71-81. p. A császár jelölt ekkor Szilágyi Sámuel szuperintendenssel is beszélgetett „hosszan, bátran és szabad lélekkel”. Szűcs István: Királyi Debreczen Város történelme. 3. köt. Debrecen, 1872. 788-792. p.

33 A szokásról: Szigeti Jenő: A grafittik előtörténetéhez. Fába vésett nevek, szívek, versek nyomában. In: Ethnica, 2001. 4. sz. 124-125. p. Az epigramma így szól: „Transilvaniacos magnó molimine mones / Scandeus, sedit in hac Pannonus hospes humo. J.K. mp.”

34 Gulyás, 1929. Gulyás a kéziratot Szentgyörgyvölgyi József gyűjteményéből közölte: Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, R 702. 90-93. p. (A vers kéziratai.) Lugossi József i860 körül Csokonai József naplójából másolta ki: Uo. R 1092. Ld. még uo. R 3069.14-15.p. Az Országos Széchényi Könyvtárban Gyárfás Pál gyűjteményben (1806-1830): i8/b-2o/a. stb. Fekete Csaba - Szabó Botond: A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) kéziratkatalógusa. Bp., 1979.; Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliogáfiája (1542- 1840). Bp., 2002. 333. p., 1176. tétel.

35 Uo. 1157. tétel, ioib-i03a. A gyűjtemény Kazinczy Ferenc tulajdonában volt kéziratok gyűjteménye. (Apróságok I.) MTA Könyvtárának Kézirattára, 604/I. 84a-i07b.

36 Tiszántúli Református Egyházi Levéltár. Debrecen, I.i.a.54 Barcza, 1988. 135- P-