Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

Szigeti Jenő

Kiszolgáltatva

Ha az egyháztörténetet nem csupán eseménytörténetnek, vagy a keresztény tanítás történetnek tartjuk, hanem belőle meg akarjuk érteni hajdan volt eleink hitét, kegyességét, akkor különös figyelemmel kell vizsgálnunk a lelkészsorosokat, hiszen nemcsak tanításuk, de életpéldájuk is nagyban befolyásolta az emberek vallásosságát. A vallásnéprajz azt a célt tűzi maga elé, hogy a mindennapokban megélt hitet vizsgálja, aminek lényeges része az egyház hivatalosainak az életútja.

A Rákóczi szabadságharc bukása után következő „vértelen ellenreformáció”,1 a kegyetlen templomfoglalások,2 3 4 5 az „árva gyülekezetek” problémája, a külföldi tanulmányutak korlátozása^ a papmarasztási harcok,4 a küriarchia és a hierarchia közötti feszültségek^ nagyban befolyásolták a protestáns papok életútját, sorsát. Ekkor jelent meg a

1 Áttekintés a korról: Csúthy Zsigmond: Protestáns egyháztörténet, 1711- 1782. Debrecen, 1878.; A magyarhoni protestáns egyház története. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Bp., 1907. (továbbiakban: Zsilinszky, 1907.) 331-512. p.; Ravasz Borisra: A magyar állam és a protestantizmus Mária Terézia uralkodásának második felében. (1760-1780). Bp., 1935.; A magyar református egyház története. Szerk.: Bíró Sándor - Szilágyi István. Bp., 1949. (továbbiakban: Bíró-Szilágyi, 1949.) 177-261. p.; Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon, 1521-1945. Bp., 1985. 143-170. p.

2 Pl. a Pest megyei Rád temploma elkobozásának története: Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. Bp., 1898. I. köt. 305-315. p. Más példák: Zsilinszky, 1907.372-418. p.

3 A külföldre utazó diákok útlevelet csak szigorú ellenőrzések után kaphattak. Az osztrák örökösödési háború idején hazarendelték az összes diákot. 1750- 1759-ig senki nem kapott útlevelet. A külföldi könyveket rendszeresen elkobozták a határon, csak hosszas vizsgálatok után kaphatták meg tulajdonosaik. A hazai teológiai művek megjelenését akadályozták. Bíró-Szilágyi, 1949. 233-235- p.

4 A papmarasztásról: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. jav. és bőv. kiadás) (továbbiakban: Zoványi, 1977.) 458. p. Jellemző eset, hogy Szikszai Györgyöt 1783-ban menesztette a makói gyülekezet, és 1786-ig állás nélkül volt. Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága. Debrecen, 1927. (Szikszai egyébként a legtöbbet kiadott imádságos könyvet, az „öreg Szikszait” készítette: Keresztény tanítások és imádságok. Pozsony, 1786.) Szőnyi Benjámin papmarasztási botrányáról és a hódmezővásárhelyi helyzetről: Zsilinszky, 1907. 423-424. p. Vö. Szeremlei Sámuel: Szőnyi Benjámin és a hódmezővásárhelyiek. Bp., 1890.135-200. p.

5 Az ágensek szerepéről, névsoráról: Zoványi, 1977. 15-16. p.; Zoványi Jenő: Ágens választás, 1762-1763. In: Protestáns Szemle, 1914. (továbbiakban: Zoványi, 1914.)