Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hajdú Vera: Makó Pál költői mintái és versalkotási módszere az Ad Amicum című elégiája alapján
Makó Pál költői mintái és versalkotási módszere 41 arról, hogyan folyt ez a képzés,29 és maradtak ránk gyakorlati írások is.3° A kettő alapján rekonstruálható a tanítás menete. Auctorokat olvastak, és ezzel párhuzamosan kellett az adott író, költő stílusában írniuk. így többek közt szerepelt Cicero a leveleivel és bölcseleti műveivel, Ovidius a Tristiával és a Fastival, illetve Vergilius a könnyebb műveivel. Ha ezek után még maradt idő, az epigrammával, ódával és a szatírával foglalkoztak, Martialis és Juvenalis műveit vizsgálva. Továbbá gyakorolták a szónoklatot is. A versíráshoz kapcsolódó feladatok a legkülönfélébbek lehettek. Kezdetben például egy megbontott verslábú hexametert vagy disztichont kellett újra összerakniuk. Aztán egyre nehezedtek a feladatok: szavakat, szófajokat kellett megváltoztatni egy adott versben vagy mondatokat bővíteni. Mindezeket részletesen közli Szabó Flóris a tanulmányában.31 Ez volt az a lépcső, melyet végig kellett járniuk a növendékeknek. Ennek oka az volt, hogy a repetens év elvégzése után ők lettek a gimnáziumokban a latin nyelv tanárai, ezért is nevezik a szakolcai, majd később a győri intézetet tanárképzőnek. Nem az volt a fő feladat, hogy a növendékek neves költőkké váljanak, és nem is sokan váltak azzá.'*2 Makó tehát innen hozta magával a műveltséget és tudást, mely a verseskötetein látszik, de nála még a tehetség is párosult mindezzel, ám költői tevékenysége minden sikere ellenére is csak másodlagos maradt életében. Az elégiás kötetek33 Ahogy azt már korábban is láttuk, Makónak négy kiadásban maradtak fenn versei, illetve két kéziratot ismerünk tőle, melyekben összesen huszonhét elégiát közöl, egy ódát és az egyetlen drámáját. A két kézirat azonos kéz munkája, sőt megegyezik más, matematikai és fizikai művek írásával is,34 ezért nagy valószínűséggel megálapítható, hogy autog- ráf iratokról van szó, Makó saját kézzel írta versesköteteit és könyveit. Nem mondható el, hogy a kötetek ismétlései lennének egymásnak, * 33 34 29 Ma Pannonhalmán találhatóak, többek közt egy négykötetes kézirat, melyet Kirína Ferenc vitt magával, mikor megbízták, hogy szervezze meg a bencések repetens-képzését. Ugyanitt található meg Riedl Xavér Ferenc jegyzetanyaga is. Mindkettő az elméleti oktatást szolgálta. 3° Például Paintner Mihály jegyzetanyaga 1771-1772-ből. 31 Szabó Flóris: A költészet tanításának elmélete és gyakorlata a jezsuiták győri tanárképzőjében. (1742-1773) In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 469-485. p. 32 Ennek másik oka lehet az is, hogy mire költőileg be tudtak volna érni, addigra már a latin költészet hanyatlóban volt. 33 Makó 1764-es elégiás kötetéről: Tóth Sándor Attila: Makó Pál elégikus carmenjei. In: Latin humanitas, neolatin poézis: Fejezetek a magyarországi barokk-klasszicizáló költészetből, I. A jezsuita és piarista rend poétái. [Kézirat.] Ez a kötet csak kéziratban található meg, így nem lehetett felhasználni a jelen dolgozathoz. 34 A budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi Makó kéziratos matematikai és fizikai munkáit E 35 jelzet alatt.
