Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hajdú Vera: Makó Pál költői mintái és versalkotási módszere az Ad Amicum című elégiája alapján

38

Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010)

megfeleltek a kor tudományos nézeteinek és színvonalának, joggal voltak korszerűnek mondhatók. Makót komolyan foglalkoztatta korának tudományossága, az új eredmények, s hogy tájékozottsága maradéktalan legyen, levelezéseket folytatott külföldi tudósokkal, aminek ékes bizonyítéka például Rogerius Boscovichoz írt levele.* 18 19

Makó számára a tudományos működés és a tankönyvírás szempontjából a theresianumi évek voltak a legtermékenyebbek, ekkor adta ki - többek közt — matematika- és fizikakönyveit. Ezek tárgyalt anyagukban nagyjából a mai középiskolák hasonló tárgyú könyveinek felelnek meg. Bár magyarországi oktatási viszonyok között nehéznek bizonyultak, pedig a „mieinknek” írta azokat

,‘9 mégis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a 18. századi Ausztriában nagyot emelkedjen a matematikai műveltség színvonala. Amint arról már korábban is volt szó, szerepe volt Makónak a Mária Terézia-féle oktatási reform, a Ratio Educationis megszületésében is, emiatt tekintik őt az új rendszer szellemében megjelent, névtelen matematika tankönyvek szerzőjének is.

Makó a kor legkedveltebb tankönyvszerzői közé tartozott világos stílusa és korszerűsége miatt. WlRTH írta azt egyik tanulmányában,20 hogy a magyarországi katolikus tankönyvirodalom nem túl érdekfeszi- tő, egy kivétel van csupán, ő nem más, mint Makó Pál. Analízis- és algebrakönyvei a maguk műfajában a legjobbaknak mondhatók, számos utánnyomást értek meg a Birodalom határain túl is (Sziléziában, Svájcban, Olaszországban adták ki).21 Makó nem ragadt meg a középfokú oktatás kérdésénél, hanem magasabb szintű matematikával is foglalkozott, például differenciál- és integrálszámítással, amire szintén jó bizonyíték a feljebb említett Boscovich-levél.

Nemcsak tudományos munkáit ismerték el és adták ki számos utánnyomásban, hanem irodalmi alkotásait is. Ezeknek száma ugyan jóval csekélyebb, mint a matematikai és fizikai tárgyú könyveké, mégis jelentősek. Költői művei közé jórészt elégiákat sorolhatunk, de maradtak fenn más műfajú, irodalmi igénnyel megkomponált írásai és beszédei is. Két szónoklata maradt ránk: az egyik címe Oratio quam anno 1777, cum regia seientiarum Universitas Budae collocaretur, a másiké pedig Oratio in inauguratione Universitatis Budae Aug. Theresiae privatim oblata est edita, mindkettőt az egyetem Budára költöztetésénatura et remediis fulminum, 1773 (magyarul Révai fordításában: Az menykőnek mivoláról, 1781.); Physicalische Abhandlung von Nordlichte, 1773.; Sätze aus dem Gleichgewichte, 1773;, Elementa mathesos purae, 1778.; Elementa geometriae purae, 1778.; Dissertatio physicae quas elucubratus est, 1781.

18 Boscovich a kor kiváló tudósa, matematikusa volt, a hozzá írt levél olvasható: Tudóslevelezések művelődésünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. Szerk.: Herner János. Szeged, 1989. 135-141. p. (Makó levelét kiadta és a jegyzeteket írta: Szörényi László.)

19 Wirth, 1993. 25. p.

2° wirth, 1993.12-13. P21 Wirth, 1993.13. p.